A gazdasági büntetőjog területén elsődlegesen a költségvetést károsító, pénzügyi és vagyon elleni és azokhoz kapcsolódó egyéb bűncselekmények terheltjeinek védelmét és sértettjeinek képviseletét látjuk el.
Az adóhatósági szervezetrendszer átalakítása, az elektronikus eljárások, a nemzetközi együttműködések jogszabályi feltételrendszerének kiszélesítése, a terrorizmus és pénzmosás megelőzése érdekében előírt fokozott ellenőrzések mind a költségvetés terhére elkövetett bűncselekmények hatékonyabb felderítését célozzák.
A költségvetési kapcsolatokkal összefüggő bűncselekmények, a gazdasági büntetőjog a gazdálkodó szervezeteket, azok vezető tisztségviselőig és tulajdonosait számtalan területen és módon, akár szándékosan, akár szándékuk ellenére, kellő körültekintésük hiányában is érinthetik.
Az adókötelezettségekkel összefüggő, költségvetést károsító – így például a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása, az általános forgalmi adó bevallásának elmulasztása, jogosulatlan adólevonás vagy az adókedvezmények, költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele miatti – bűncselekmények, a pályázati támogatásokkal összefüggő visszaélések, a csődbűncselekmény mind olyan bűncselekmények, melyekkel kapcsolatos büntetőeljárások során a számviteli, adózási és büntető jogszabályok átfogó ismerete egyaránt szükséges a hatékony védelem ellátásához.
A költségvetési csalás miatti büntetőeljárások megindítását sokszor adóhatósági – akár jogkövetési vagy adóellenőrzés – előzik meg, melynek során beszerzett okirati és személyi bizonyítékok a büntetőeljárásban is felhasználhatók. Sokszor találkozunk azzal, hogy az ellenőrzések során “szűkszavúan” megtett nyilatkozatok vezetnek félreértéshez és a tényállás megállapítása során éppen emiatt kerül téves ténybeli és jogi következmények levonására a sor. A büntetőeljárás megindítása során természetesen lehetőség van bizonyítékok és bizonyítási indítványok előterjesztésére, de az időbeli tényezőknek itt is döntő szerepe lehet. Különösen fontos hangsúlya van annak, hogy az adott adózó vezető tisztségviselője kellő körültekintéssel járt-e el az ügyletek megkötése, teljesítése során, vagy maga is tudott arról, hogy adókijátszásban vesz részt. Ezen körülmények széleskörű, egymással szoros logikai kapcsolatban álló bizonyítással tisztázhatók, melyben a vétlen vezető tisztségviselőnek is aktív szerepet kell vállalnia a védekezése érdekében.
Úgy tapasztalom, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői sokszor azzal sincsenek teljesen tisztában, hogy a társaság fizetésképtelensége miatti felszámolási eljárások során a vezető tisztségviselőket milyen törvényi kötelezettségek terhelik, illetve, hogy azok elmulasztása miatt és más esetekben is a felszámolókat törvény kötelezi a feljelentés megtételére. Fontos tehát gondosan áttekinteni és mérlegelni a felszámolás során megteendő intézkedéseket vagy azok elmulasztását, arra is figyelemmel, hogy azok nem csupán adójogi, de büntetőjogi következményekkel is járhatnak. A felszámolás kezdő időpontjának ismerete fontos abból a szempontból is, hogy a vezető tisztségviselő meddig járhat el a cég nevében, hiszen a képviseleti jogának megszűnését követő kötelezettségvállalások vagy gazdasági rendelkezések további gazdasági büntetőjogi felelősségre vonáshoz vezethetnek.
A társaságok gazdasági nehézségei nem csupán a köztartozások szempontjából érdekelt hatóságok eljárásaihoz, de a tulajdonosok egymás közötti, vagy a tulajdonosok vezető tisztségviselővel szembeni konfliktusaihoz is vezethetnek. Fontos szem előtt tartani, hogy a társaság működése alatt a vezető tisztségviselő a tagok, azonban a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kezdetétől már a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján láthatja el feladatát. Sokszor a csődhelyzethez vezető gazdasági kötelezettségvállalások ésszerűségének megkérdőjelezése miatt kerül sor csődbűncselekmény vagy valamely vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt a nyomozás elrendelésére. A gazdasági nehézségek alatt tehát fokozott körültekintéssel kell eljárni és ügyleteket kötni. Az iratok hiányából következően nem csupán a felszámoló, de maguk a tulajdonosok is felelősségre vonást kezdeményezhetnek a vezető tisztségviselővel szemben, a társasági vagyonnal történő, hitelt érdemlő elszámolás elmulasztása miatt. Az ilyen és hasonló gazdasági bűncselekmények terheltjeinek a terhükre rótt cselekmény adójogi jogkövetkezményeivel is sokszor számolniuk kell. Javasoljuk, hogy lehetőség szerint még a nehézségek kezdetén vegyék fel megfelelő, adójogi szakértelemmel is rendelkező ügyvéddel a kapcsolatot, hogy tanácsaival segíteni tudjon abban, hogy a legsúlyosabb következmény, a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülhető vagy megelőzhető legyen.
Szükség esetén a gazdasági büntetőjog területéhez kapcsolódó büntetőeljárásokban való jogi képviselet ellátása során javaslatot adunk megfelelő igazságügyi adó- és könyvszakértő magánszakértőként történő bevonására is.
Ügyvédi irodánk nem csupán a bűncselekmények terheltjeinek képviseletét, hanem a vagyon elleni bűncselekmények sértettjeinek képviseletét is ellátja, a személyes és vagyoni sérelmek, károk érvényesítése érdekében.
Több elkövetőt érintő vagy összetettebb ügyekben szükség esetén partner ügyvédünkkel együttműködésben járunk el.
