Gazdasági mediáció

Csikok

“A változás olyan ajtó, amelyik csak belülről nyílik.”

Tom Peters

 

Mi a mediáció?

A mediáció más néven közvetés vagy közvetítői eljárás olyan sajátos

A közvetítői eljárás az igények érvényesítésére szolgáló hivatalos eljárások helyett vagy azok mellett igénybe vehető alternatív vitarendezési lehetőség, melyben nem egy harmadik, kívülálló személy dönti el, hogy a vitában melyik félnek van igaza, hanem maguk a felek kísérlik meg vitájuk rendezését egy harmadik, kívülálló személy segítségével. A közvetítői eljárásnak ugyanakkor nem csak magánéleti és személyes jellegű, de az üzleti és gazdasági életben felmerülő jogviták esetén is kiemelt szerepe van. Egyre fontosabb szempont ugyanis a vállalkozások számára, hogy partnereiket, munkatársaikat, menedzsmentjüket hosszú távon megtartsák és a szerződéses jogviszonyokban felmerülő konfliktusaikat egymással minél gyorsabban, költségkímélő és kölcsönös érdekek mentén rendezzék.

Természetesen a közvetítői eljárásra már megindult peres eljárás esetén is sor kerülhet, jellemzően a per kezdetén vagy egy hosszan elnyúló peres eljárás során, amikor a felek belátják, hogy az egymással létrehozott egyezséggel mindketten többet nyernek, mint a per további folytatásával.

A mediációt támogató törvényi garanciális elemek

Gazdasagi Mediacio1A permegelőző vagy a per befejezését elősegítő közvetítői eljárás ösztönzésére a közvetítői tevékenységről szóló törvény (2002. évi LV törvény) számos garanciális elemet tartalmaz.

  • a közvetítőt és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt titoktartási kötelezettség terheli, a felek pedig a közvetítői eljárás kezdetén külön megállapodásban rendelkezhetnek egymás között arról, hogy ők maguk is titoktartási kötelezettséget vállalnak. A titoktartási nyilatkozat a per elkerülése mellett szóló egyik legfontosabb szempont lehet egy vállalkozás számára, hiszen ebben a felek nem csupán a közvetítői eljárás ténye, de az abban résztvevők, az eljárás során elhangzottak, a megállapodás létrehozása, annak tartalma vagy bármely más fontosnak tartott kérdés tekintetében kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy az nem hozható nyilvánosságra;
  • a feleknek az első közvetítői megbeszélésen tett, a közvetítői eljárás lefolytatására vonatkozó nyilatkozatától kezdődően, az elévülés megszakad. Amennyiben a közvetítői eljárás eredményre vezet anyagi jogi igények elévülésének megszakítására, míg a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk-nak az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni;
  • a közvetítői eljárás során a közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe, azonban szakértőként nem csak igazságügyi szakértő, hanem bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik és akinek a személyében a felek megegyeznek;
  • ha a felek a közvetítői eljárást írásbeli megállapodással zárták, az nem érinti azt a jogukat, hogy a vitás ügyben igényüket a későbbiekben bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék;
  • amennyiben a felek bármelyike a későbbiekben bírósághoz fordul, egyikőjük sem hivatkozhat a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben, a közvetítői eljárásban kifejtetett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára. Természetesen ettől a korábban tett közös megállapodásukban eltérhetnek;
  • a felek – a törvényi keretek között – maguk határozzák meg a közvetítői eljárás szabályait, így maguk dönthetnek arról, hogy a közvetítői eljárás költségeit ki és milyen arányban viseli;
  • ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a felperes téríti meg. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.

Mikor javasolt a mediáció?

“A legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb ítélet.”

A sikeres közvetítői eljárás együttműködést és nem versengést kíván meg a felektől. Olyan esetekben lehet sikeres, ha az érintettek között még nem mérgesedett el a viszony, illetve a motiváltság és elkötelezettség van az együttműködésre. Éppen ezért már a mediátor felkérésétől kezdve a részvételnek önkéntesnek kell lennie és már a mediátor személyének kiválasztása is együttműködést kíván a közreműködőktől.

A mediáció a jövőre fókuszál és megoldás centrikus. Ezen eljárásban a cél tehát nem az, hogy a felek közösen kiderítsék, hogy a jogi konfliktus, a jogvita miért, kinek a hibájából (tevékenységéből vagy mulasztásából) történt, hanem hogy egymás érdekeit megismerjék és megtalálják azt a megoldást, mely az adott helyzetben mindkét fél számára elfogadható megoldást jelent (win-win helyzet). Gazdasági ügyvédként azt tapasztalom, hogy a legtöbb gazdasági konfliktus erős, a másik – szerződő partner, másik tag, munkáltató vagy munkavállaló – felé érzett érzelmi konfliktuson alapul.  A mediációs ülések alkalmasak arra, hogy a felek ezeket a személyes érzelmeket egymás tudomására hozzák és egyúttal megértsék a másik konfliktushoz kapcsolódó álláspontját. A polgári ügyek többségében a valós konfliktus nem az eltérő jogértelmezésből ered, hanem a másik félnek a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó vélt vagy valós hozzáállása miatt alakul ki. Erre figyelemmel a mediáció egy olyan eszköz lehet, amely lehetőséget ad arra, hogy ez a konfliktus feloldható legyen és ne eszkalálódjon el a felek között egy esetlegesen elhúzódó peres eljárásban. Itt kell megjegyezni, hogy egy peres eljárás nem a konfliktust kezeli, hanem harmadik kívülálló személyként hoz egy ítéletben testet öltő döntést, a peres feleket terhelő bizonyítási eljárás eredményeként.

A mediációs eljárás során a feleknek bízniuk kell a másik által adott információkban és hogy magukról információkat osszanak meg, nyitottnak kell lenniük arra, hogy az igényeiket kinyilvánítsák, a hasonlóságokat és különbségeket felismerjék és elfogadják, ezt a titoktartási kötelezettség is segíti. A mediációt a felek a pert megelőzően, de a per folyamatban léte alatt is kezdeményezhetik. Ebben az esetben a per a felek közös kérelmére – legfeljebb négy hónap időtartamig – szünetel. Ha az egyezség mégsem jön létre, akkor a jogérvényesítés és a peres út még mindig nyitva áll a felek számára.

Mely területek tartoznak a gazdasági mediáció körébe?

A gazdasági mediáció keretében

  • a cégen – vállalaton, szervezeten – belüli
    • a legfelsőbb döntéshozatali szinten (cégvezetés, elnökség, felügyelőbizottság, tagok)
    • részlegek vagy szervezeti egységek között
    • felettesek és beosztottjaik között
  • üzleti partnerekkel (szállítókkal, vevőkkel, alvállalkozókkal) fennálló
  • az ügyfelekkel, végfelhasználókkal
  • a vállalati utódlás szabályozásakor, fúzió, átvétel során fennálló, valamint
  • a cégek megszűnésével összefüggő konfliktusok tartoznak.

A gazdasági mediáció körében más gazdasági aspektussal rendelkező konfliktusok során is eljárunk, így

  • hagyatéki ügyekben
    • a végakarat kialakítását megelőzően az örökhagyó és az örökösök között
    • a hagyatéki eljárást megelőzően vagy a hagyatéki eljárás során
  • a házastársak közötti vagyonmegosztás során

keletkező vitákban.

A mediációt olyan esetekben vállaljuk, amikor a konfliktus tárgyát képező jogvita a magyar jog hatálya alá tartozik, a pártatlanság megtartása érdekében, ha a felek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, tolmács igénybevételére kerül sor.

A mediátor vagy közvetítő szerepe az eljárásban

A mediáció egy szakmailag felépített folyamat, melyet független, pártatlan, képzett és a szemben álló felek által megbízott személy vezet.

A mediátor tevékenységet az végezhet, aki az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékében szerepel, és erre a tevékenységére jogosító igazolvánnyal rendelkezik.

A felek a mediátor személyében szabadon állapodnak meg. A mediátor függetlensége azt jelenti, hogy a közvetítő nem járhat el, ha bármelyik fél képviselője, támogatója, hozzátartozója vagy a felek bármelyikével munkaviszonyban vagy bármely más munkavégzésre irányuló jogviszonyban van, vagy bármelyikkel tagsági viszonyban áll. Mindezek mellett a meditátornak pártatlannak kell lennie, azaz egyébként sem lehet sem érdekelt, sem elfogult az ügyben.

Az ügyvéd például meditátorként nem vehet részt olyan eljárásban, ahol bármelyik félnek a képviselője volt abban a jogvitában, amelyikben a közvetítői eljárásra sor kerül. Természetesen, ha az ügyvéd egy más féllel szembeni jogvita során az adott fél képviseletét korábban ellátta nem kizáró ok, ilyenkor azonban kiemelten figyelni kell az ügyvéd meditátornak arra, hogy az ügyben mindvégig megőrizze pártatlanságát.

Mediátor

Adójogi szakjogász és gazdasági ügyvédként a vállalkozások és magánszemélyek számos gazdasági és üzleti konfliktusával találkoztam, melynek során  megtapasztaltam, hogy bár a konfliktusok gazdasági és jogi jellegűek, a feleket mégis a saját érdekeik és az érdekeikhez és a másik félhez fűződő érzelmi aspektusaik vezérlik egy adott jogvitában is. Nyilvánvalóan gyakorló ügyvédi tapasztalataim alapján mediátorként is célzottabban tudom segíteni az adott konfliktus okainak, az ahhoz kapcsolódó érzelmek és érdekek a feltárását, valamint azt, hogy az érdekeltek egymás álláspontját és érdekeit megismerve a mindkét fél számára megfelelő megoldást megtalálják. Természetesen, ha ügyvéd meditátorként veszek részt a közvetítői eljárásban, akkor ezen pozíciómban a feleknek jogi tanácsot egyáltalán nem adhatok, kizárólag csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertethethetem, az ügyben csak pártatlanul járhatok el. Ügyvéd meditátorként ugyanakkor szakmailag könnyebben felismerhető számomra az is, ha az adott konfliktus jellege miatt a feleknek jogi képviselő, szakértő vagy egyéb személy bevonására van szüksége, erről természetesen szintén tájékoztatás adhatok. Meditátorként a jogi helyzet elemzését tehát nem végezhetem el, a jogi lehetőségeket nem beszélhetem meg a felekkel, éppúgy, ahogy az ügy lehetséges jogi kimeneteleiről sem adhatok tájékoztatást. Erről a feleket – szükség esetén – saját jogi képviselőjük tudja tájékoztatni.

Nagyon fontos hangsúlyozni, ha az ügyvéd meditátorként vesz részt a közvetítői eljárásban akkor az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként azt nem is ellenjegyezheti.

A mediátor az eljárás során

  • biztosítja a közvetítői eljárás formális kereteit,
  • megteremti és fenntartja a kölcsönös bizalom légkörét,
  • csökkenti az ellenérdekű felek közötti feszültségeket,
  • felszabadítja az információáramlást, segíti, helyreállítja a kommunikációt, szükség esetén közvetít,
  • feltárja a körülmények, indítékok és érdekek teljes körét,
  • segíti a feleket a vita valódi gócpontjainak feltárásában,
  • segíti az alternatívák minél szélesebb körű felismerését,
  • módszertani támogatást ad a mindenki számára elfogadható megoldás kidolgozásában,
  • rögzíti a folyamat eredményét, részeredményeit.

A közvetítőt főszabály szerint titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerezett tudomást, mely titoktartási kötelezettség a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

Hogyan kezdeményezhetem a közvetítői eljárást?

A közvetítői eljárást felkéréssel indul, melyet bármely fél, vagy mindkét fél a dr. Szőke Ágnes Ügyvédi Iroda (1053 Budapest, Ferenczy István u. 16. Fsz. 1.) részére vagy a drszoke@adojogasz-mediator.hu elektronikus levelezési címre megküldött írásbeli nyilatkozatával kezdeményezhet. Ha csak az egyik fél kezdeményezi a közvetítői eljárás lefolytatását, a közvetítő is közreműködhet abban, hogy a többi fél a kezdeményezéshez csatlakozzon. Ha a jogi konfliktus két szembenálló felet érint vagy nem egy összetett és bonyolult megítélésű ügyről van szó, akkor egy, szükség esetén azonban akár több mediátor is eljárhat egyidejűleg (co-mediáció).

A felkérés elküldéséhez kérjük, hogy töltse ki az iratmintatárunkból (https://adojogasz-ugyved.hu/termekkategoria/egyoldalu-nyilatkozatok/) az ingyenesen letölthető felkérés mintát, melyet kitöltve és aláírva juttasson el a fenti címek valamelyikére!

A felkérést követően legkésőbb 8 napon belül írásban értesítjük, hogy a felkérést elfogadjuk-e vagy annak elfogadását visszautasítjuk.

Amennyiben a felkérést elfogadtuk, az elfogadó nyilatkozatban meghívjuk a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatjuk őket a képviselet lehetőségéről. Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítői eljárást a mediátor nem indítja meg.

Eljárhat-e képviselő a jogvitában érintett fél helyett?

A feleknek a közvetlenség elvéből következően személyesen kell eljárnia az eljárásban, azonban meghatalmazás alapján a felet nagykorú cselekvőképes személy vagy jogi képviselő is képviselheti. A magánszemély feleknek, illetve jogi személy esetén a jogi személy törvényes képviselőjének az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen és együttesen kell megjelenniük a meditátornál. A közvetítői eljárás (ideértve a bírósági közvetítői eljárást is) alapvetően nem a jogszabályi keretekről, hanem a felek konfliktusának rendezéséről szól, ezért a jogi képviselő részvételére legfeljebb a felek nyugalmának és biztonság érzetének megteremtése érdekében lehet szükség.

Bár jogszabály szerint van lehetőség arra, hogy a feleket képviselő képviselje vagy támogató segítse, azonban, ha a képviselő vagy támogató személyének jelenléte ellen a vitában érintett másik fél tiltakozik, akkor a képviselt vagy támogatott félnek kell azt mérlegelnie, hogy a képviselő vagy támogató jelenléte a fontosabb számára, vagy a közvetítői eljárás lefolytatása. A képviselő vagy támogató jelenléte ellen tiltakozó fél ugyanis nem azt „tilthatja meg”, hogy a
másik félnek képviselője vagy támogatója legyen, hanem azt mondhatja, hogy amennyiben a kifogásolt személy a közvetítői ülésen jelen van, úgy ő nem kíván a közvetítésben részt venni.

Jogi képviselőElőfordulhat azonban olyan helyzet is, melyben a jogi képviselők részvétele mindkét fél érdekét szolgálja. Ilyen helyzet akkor állhat elő, amikor a felek már tisztázták vitájuk érzelmi és indulati vagy múltbeli alapját és a megállapodáshoz csak a jogi keretek tisztázása szükséges. Ezekben az esetekben van arra lehetőség, hogy a közvetítő csak a jogi képviselők részvételével folytassa a közvetítést, azonban ilyen esetekben is célszerű a feleknek elérhető közelségben lenniük annak érdekében, hogy az esedékessé váló döntések azonnali meghozatalával tovább lendíthessék az eljárást. Ugyanez a helyzet, ha a megállapodás teljesítésében való megállapodáshoz számviteli vagy adójogi tanácsadásra van szükség.

A mediátor által készített írásbeli megállapodás alapján a felek jogi képviselői akár joghatás kiváltására is alkalmas okiratot is szerkeszthetnek vagy az egyezséget bíróság elé vihetik jóváhagyás és ítéleti rangra emelés érdekében.

Hogyan zajlik le a közvetítői eljárás?

A mediációs eljárásnak két egymástól elkülönült szakasza van. Az előkészítő vagy tájékoztató szakaszra az első közvetítői megbeszélésen kerül sor.

A mediátor ekkor tájékoztatja a feleket többek között

  • a közvetítés alapelveiről,
  • a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,
  • a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,
  • az eljárás költségeiről,
  • az eljárásban részt vevők titoktartási kötelezettségéről,
  • a feleket megillető döntési lehetőségekről.

Gazdasagi Mediacio2Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik az eljárás lefolytatását, akkor ezt a tényt a mindkét fél és a mediátor aláírását is tartalmazó nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek az általuk lényegesnek tartott egyéb kérdésekről is megállapíthatnak (mint pl. az őket terhelő titoktartási kötelezettségről, a költségviselés és díjak megfizetésének módjáról). A közvetítői eljárás gyakorlatilag ezen nyilatkozat aláírásával indul. Ezen nyilatkozat aláírásával egyidejűleg kötik meg a megbízási szerződést is a meditátorral.

A közvetítői eljárás érdemi szakaszában kerül sor a felek részletes meghallgatására, de a felek egymás jelenlétében történő meghallgatását megelőzően a felek külön-külön történő meghallgatására is sor kerülhet. A felek az ülésen kifejthetik az érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésre álló irataikat is bemutathatják. A felek megállapodásától függően a közvetői eljárás a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában is lefolytatható. A mediátor biztosítja, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. A felek nyilatkozatainak megtételéhez a közvetítő „megszakítás nélküli időt” biztosít, ami azt jelenti, hogy a feleknek a többi fél első nyilatkozatát megszakítás nélkül kell végighallgatnia. Az első nyilatkozatok megtételét követően célszerű azokat a vitaköröket meghatározni, melyekről a felek meg kívánnak állapodni. E vitakörök meghatározása után azok sorrendjében megindulhat a lényegében kötetlen párbeszéd a megoldás megtalálása felé.

A közvetítői eljárás a mediátor székhelyén kerül lefolytatásra, de amennyiben a felek úgy állapodnak meg és annak technikai feltételei is adottak, akkor az videokonferencia alkalmazásával is lefolytatható, egyébként a tárgyalásokról kép- és hangrögzítésre nem kerülhet sor, kivéve, ahhoz a felek egybehangzóan, írásban hozzájárultak.

A mediátor és a felek között külön megbeszélésre is sor kerülhet, az ott elhangzottakat a mediátor a másik féllel akkor közölheti, ha a fél nem kötötte ki, hogy tájékoztatása nem hozható a másik fél tudomására. A külön beszélgetés tartalmát annak érdekében, lehet a másik féllel közölni, hogy az ennek figyelembevételével alakíthassa ki az álláspontját.

Az eljárás során szakértő bevonására, illetve a felek kérésére a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személy meghallgatására is sor kerülhet.

A sikeres közvetítői eljárás a felek által létrehozott megállapodás aláírásával fejeződik be, de ha a felek bármelyike vagy a felek egybehangzóan kijelentik, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekintik a közvetítői eljárás szintén lezárul. A felek indokolás nélkül állhatnak el a közvetítéstől.

A közvetítői eljárást a közvetítői eljárásra szóló nyilatkozat aláírásától számított négy hónap alatt kell befejezni, ettől azonban a felek szintén eltérően is megállapodhatnak.

A közvetítői vagy mediációs eljárás két legfontosabb alapelve

  • az önkéntesség és
  • a közvetlenség.

Az önkéntesség elve azt jelenti, hogy a közvetítésben csak a felek szabad akaratukból vehetnek részt, az eljárásban mindig a felek közös szándéka érvényesül és az eljárás (a törvényben meghatározott időkereten belül) a felek szándéka szerint folytatódik vagy fejeződik be.

A közvetítői eljárásban való részvételre sem szerződéssel, sem jogszabállyal senkit nem lehet kötelezni, legfeljebb arra, hogy a közvetítő előtt megjelenjen. A megjelenéskor ugyanakkor bármelyik fél közölheti, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásában nem kíván részt venni. Az önkéntesség azt is jelenti, hogy a már megkezdett közvetítői eljárás során is bármely (vagy mindkét fél egybehangzóan) közölheti, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti és abban a továbbiakban nem kíván részt venni.

Előfordulhat, hogy valamelyik fél nem egészen önként jelenik meg a meditátornál (pl. a felettesek küldik el a munkavállalót vagy munkavállalókat), ugyanakkor a mediátorral történt beszélgetést követően, megismerve a mediáció előnyeit, az eljárás menetét és kereteit a fél mégis úgy dönt, hogy részt vesz a közvetítői eljárásban. Természetesen – ahogy azt korábban írtam – bármikor dönthet úgy is, hogy abban nem kíván részt venni, vagy hogy a már megkezdett eljárásból önként kilép.

A közvetlenség elvéből következően a közvetítő a gyorsaság érdekében akár telefonon vagy e-mailben is felveheti a kapcsolatot a felekkel a lassabb postai út igénybevétele helyett. A megbeszélésről és ülésekről jegyzőkönyv nem készül, továbbá a felek kötetlen, oldott beszélgetés keretében, a kulturált viselkedés alapvető szabályainak megtartásával folytatnak párbeszédet a közvetítővel és egymással. A konfliktusban állók maguk döntenek az ügyükben, a döntés közös akarat útján jön létre. A közvetlenség elvénél fogva a felek a mediációra vonatkozó nyilatkozatuk megtétele és a megállapodás megkötése során személyesen kötelesek a mediátor előtt megjelenni.

Végrehajtható okirat-e a mediáció során megkötött egyezség?

A sikeres közvetítői eljárás során a felek által létrehozott egyezséget a mediátor írásba foglalja. Ismét fontos hangsúlyozni, hogy az egyezség valamennyi elemére kiterjedően a feleknek van kizárólagos ráhatása, a mediátor szerepe ebben az, hogy a feleket segítse abban, hogy a végén minden olyan kérdést is a felek megvitassanak és abban döntsenek, amelyek a megállapodás jogszerű keretek közötti végrehajtását elősegíti. Ez azt jelenti, hogy a mediátornak fel kell a felek figyelmét hívnia arra, hogy ahhoz, hogy a megállapodás „működni tudjon” közöttük, a mit? mikor? és hogyan? kérdéseket is tisztázni szükséges.

Gazdasagi Mediacio3Nyilván a mediátor csak azért felel, hogy a felek közötti konfliktusban a feleknek hatékony segítséget nyújtson a megállapodás létrejötte, annak tartalma tekintetében felelősség nem terheli, jogellenes megállapodást azonban nem foglalhat írásba.

Az írásba foglalt megállapodás megfogalmazásához a felek a jogi-, számviteli és egyéb szakembereik segítségét és támogatását is igénybe vehetik, annak érdekében, hogy a megállapodásban minden részletkérdésre kitérjenek a felek, ettől azonban a mediátor által írásba foglalt megállapodás még nem lesz végrehajtható okirat.

Széles körben végzett felmérések alapján a mediáció során a felek által létrehozott megállapodás önkéntes teljesítése kiemelkedő azokhoz az esetekhez viszonyítva, ahol egy külső személy – pl. bíróság – hoz a feleket kötelező döntést.

Amennyiben a közvetítői eljárásban a felek között megállapodás jött létre, annak egyezségként történő jóváhagyása érdekében bármelyik fél a per megindítása előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon egyezségi kísérletre idézést kérhet. Ha az egyezségi kísérletre idézést a megállapodást megkötő felek közösen kérik, az eljárás bármely hatáskörrel rendelkező bíróságon lefolytatható. A kérelemhez a megállapodást is csatolni kell, az eljárásban a jogi képviselet sem kötelező. Az egyezség jóváhagyása érdekében lefolytatott eljárás is az eljárás gyors befejezését segíti elő, ugyanis a bíróság az egyezségi kísérlet határnapját a kérelem beérkezésétől számított harminc napon – közös kérelem esetén tizenöt napon – belüli időpontra tűzi ki, amelyre a közös kérelem esetén a kérelmezőket, illetve a kérelmezőt és a kérelmezettet idézi; a kérelmet a kérelmezett részére egyidejűleg kézbesíti.

A folyamatban lévő per során megkötött egyezség bírósági jóváhagyása szintén kérhető.

A bíróság a felek között létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja és ha a az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

Nem csupán bíróságnál lehet az egyezségi kísérletre idézést kérelmezni, azt közjegyzőnél is kezdeményezni lehet. A közjegyző előtt az egyezségi eljárás kezdeményezésére csak a törvényben meghatározott kivételekkel kerülhet sor, tehát nem minden jogvitát érintő ügyben.Ha a felek egyezsége a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja. A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.

A mediációs eljárás költségei

A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is. Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg. A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás költségeiről.

Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik, mely tehát azt jelenti, hogy a felek ettől egyező akarattal eltérhetnek.

Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli, természetesen a megállapodásban ettől is el lehet térni.

Amennyiben a közvetítői eljárásban a felek egyetértésével szakértő bevonására kerül sor, akkor annak díját és költségeit szintén a feleknek kell viselnie.

 

A mediációs eljárás időtartama

A mediációs eljárás ún. mediációs üléseken történik, melynek helyszíne az ügyvédi iroda székhelye. Egy ülés három órát vesz igénybe, melyekre hetente kerül sor. A tapasztalatok szerint három óra szükséges ahhoz, hogy a feleknek megfelelő idejük legyen saját álláspontjuk megfogalmazásához, a másik meghallgatásához, illetve a lehetséges megoldások megtalálásához. A két ülés közötti időtartam általában elegendő arra, hogy a felek átgondolhatják legutolsó ülésen történteket, egyeztethetnek jogi képviselőjükkel vagy egyéb szakemberrel a megoldási javaslatokkal kapcsolatosan.

Szintén a tapasztalatok szerint a közvetítői eljárás eredményesen 3-4 ülés alatt befejezhető, mindez természetesen a felek együttműködésétől is függ.

A mediációs ülések időtartamára a feleket megkérjük, hogy tegyék magukat szabaddá azért, hogy a megbeszélés során kizárólag a konfliktushelyzet megoldására tudjanak koncentrálni. A mediációs eljárásban való részvétel az önkéntesség alapelvénél fogva bármikor, bármelyik fél által megszakítható, azonban ez esetben az aznapi teljes mediációs ülés díját meg kell fizetni.

A mediációs ülés a kezdő időpontját megelőző 24 órán belül díjmentesen lemondható, azt követően az ülés díjának 50%-a felszámításra kerül.