Nem működő cégek egyszerű megszüntetése
Az egyszerűsített végelszámolás
Ügyvédi praxisomban rendszeresen találkozom olyan klienssel, aki gazdasági tevékenységet nem végző, passzív, a szakzsargonban ún. „alvó” céget tart fenn. Ennek több oka is lehet. Gyakori, hogy a társaság megszüntetésére azért nem kerül sor, mert a tulajdonosok arra számítanak, hogy egy több éve bejegyzett, de nem működő cégre a jövőben szükség lehet. Máskor egyszerűen nincs egyértelmű információjuk arról, hol és hogyan kell a megszüntetést kezdeményezni, és az milyen költségekkel jár.
Elsősorban nekik és könyvelőiknek szól mostani bejegyzésem.
Miért tartjuk fenn a nem működő céget, és mennyibe kerül ez?
Az eladási remény
Sokan úgy gondolják, hogy egy nem működő társaság jól értékesíthető azok számára, akiknek – például hitelfelvételhez vagy pályázat benyújtásához – egy már több éve bejegyzett, „tiszta” cégre van szükségük. Ha pedig ellenérték nélkül is átvehető, a tulajdonosok legalább mentesülnek a megszüntetés költségei és adminisztratív terhei alól. Ez a megfontolás azonban a gyakorlatban mára meghaladottá vált. Egy bejegyzett cég adatainak módosítása – az ezzel járó ügyvédi költségekkel, illetékkel és közzétételi díjjal együtt – ma jellemzően többe kerül, mint egy új társaság alapítása. Az újonnan alapított cégnek ráadásul nincs gazdasági vagy adójogi előélete: a tulajdonosok tiszta lappal indulhatnak. Egy korábban is működő céget átvevő tulajdonosnak ezzel szemben számolnia kell azzal, hogy a társaság korábbi tevékenysége az elévülési időn belül ellenőrizhető, és ez a régi cég adatait vevőként is érintheti.
Az eladó kockázata
Ritkábban esik szó arról, hogy az eladó, azaz a nem működő társaság korábbi tulajdonosa sem mentesül minden kockázat alól. Nem garantálható ugyanis, hogy a vevő a megszerzett céget kizárólag jogszerű célra fogja használni. A praxisomban volt olyan ügy, amelyben ez történt: a korábbi tulajdonos a későbbi tulajdonosok és az ügyvezető által elkövetett költségvetési csalás gyanúsítottja lett. A nyomozás a külföldi megkeresések miatt jelentősen elhúzódott. Bár az eljárást végül a védencemmel szemben megszüntették, több nehéz év telt el, mire jogi helyzete tisztázódott.
A vevő kockázata
A kockázat nem kizárólag az eladót terheli. Előfordult olyan eset is, hogy egy egyszemélyes kft. új tulajdonosával szemben a tulajdonosváltozást követően indult NAV-ellenőrzés több tízmillió forintos adóhiányt állapított meg, amelyet a társaság nem tudott megfizetni, ezért ellene felszámolási eljárás indult. Az új tulajdonos és ügyvezető a társaság múltbeli tartozásaiért nem felelt, a felszámolási eljárás miatt azonban vele szemben adóregisztrációs akadály állt fenn, így a jövőben nem lehetett újra ügyvezető. Ez az eset jól mutatja, hogy egy látszólag „tiszta” cég átvétele is hordozhat számottevő, utólag nehezen kezelhető kockázatot.
A fenntartás költsége
Egy nem működő cég fenntartása a tevékenység szüneteltetése alatt is költséggel jár. Az adókötelezettségeket teljesítő könyvelőt díjazni kell, és a pénzforgalmi számlát is fenn kell tartani. Az alvó cég ezért jellemzően kizárólag költséget termel. Ha a tulajdonosok a jövőben nem terveznek gazdasági tevékenységet, célszerű a céget megszüntetni.
Miért válasszuk az egyszerűsített végelszámolást?
A megszüntetés egyik gyakorlatban bevált módja az egyszerűsített végelszámolás. Elnevezéséhez híven a rendes végelszámolásnál gyorsabb és olcsóbb, és egy cégjogi adminisztrációban járatos ügyvezető akár ügyvédi közreműködés nélkül is lefolytathatja. Tapasztalataim szerint azonban éppen ez okozza a legtöbb nehézséget: a cégjogi adminisztrációban kevésbé jártas könyvelők nem minden esetben tudják támogatni a korábbi ügyvezetőt a formailag és tartalmilag megfelelő dokumentumok elkészítésében, pedig a kötött iratminták pontos kitöltése és határidőben történő benyújtása elengedhetetlen az eredményes befejezéshez.
Kiemelten fontos, hogy az egyszerűsített végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül be kell fejezni. Ha a társaság ezt elmulasztja, a végelszámolás megszűnik, és a cég ismét „aktív” státuszba kerül. Ha ez a körülmény nem kerül időben észlelésre, és az adókötelezettségek a határidőn túl sem teljesülnek, jelentősen megnehezítheti a helyzet rendezését.
A következőkben áttekintem, hogyan folytatható le eredményesen az egyszerűsített végelszámolás, és az egyes szakaszokban kire milyen feladat hárul.
Melyek az egyszerűsített végelszámolás előfeltételei?
Az egyszerűsített végelszámolásnak néhány törvényi előfeltétele van:
- a cég nem lehet fizetésképtelen, tehát nem állhat fenn olyan hitelezői igény (adótartozás, tagi kölcsön, egyéb hitelezői követelés), amelynek kielégítésére a társaság vagyona nem nyújt fedezetet,
- a társaság nem kötelezett könyvvizsgálatra,
- és külön jogszabály sem zárja ki vele szemben az egyszerűsített végelszámolás alkalmazását.
Hogyan kezdjünk el az eljárást?
A taggyűlési határozat
Az egyszerűsített végelszámolás elhatározásáról a társaságnak taggyűlésen kell döntenie, és arról határozatot kell hoznia. Végelszámoló választására, kijelölésére nincs szükség: a végelszámolói feladatokat a korábbi vezető tisztségviselő látja el. A végelszámolás kezdő időpontját ugyanakkor meg kell határozni. Ez az időpont eltérhet a határozathozatal napjától, ezért célszerű előzetesen egyeztetni a könyvelővel arról, mikortól tudja vállalni a kapcsolódó feladatokat.
Bejelentés az adóhatóságnál és a cégbíróság szerepe
Az elhatározást ezt követően nem a cégbírósághoz, hanem az állami adóhatósághoz kell bejelenteni, elektronikusan, a változásbejelentésre szolgáló nyomtatványon, a döntéstől számított 15 napon belül. A bejelentést a cégek jellemzően a könyvelőjükön keresztül teljesítik, de az adóhatóságnál nyilvántartott vezető tisztségviselő is megteheti. Az adóhatóság ezt követően értesíti a cégbíróságot, amely automatikusan bejegyzi a cégjegyzékbe az egyszerűsített végelszámolás tényét és kezdő időpontját. Ettől az időponttól a cégbíróság a cégnevet „v.a.” toldattal látja el, és gondoskodik a cégközlönyben történő közzétételről is.
Az eljárás tehát nem ügyvédi közreműködéssel, a cégbíróság felé zajlik, hanem az érintett hatóságok között, az ún. egyablakos rendszeren keresztül, illeték- és költségtérítés-mentesen. A cégbíróság a közzététellel egyidejűleg felhívja a hitelezőket, hogy igényüket 40 napon belül jelentsék be. Egy több éve nem működő cég esetében ilyen igénybejelentésre a gyakorlatban jellemzően nem kerül sor.
Az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját követő teendők
A végelszámolás időszaka a kezdő időponttól a befejezés időpontjáig tart; a gazdálkodó törlését követően pedig egészen addig, amíg a vagyon kiadására a tulajdonosok részére sor kerül.
Az egyszerűsített végelszámolásnak nincsenek saját számviteli és adózási szabályai: azt a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet alapján kell lefolytatni. A számviteli feladatokat jellemzően a cég könyvelője látja el. Kiemelendő, hogy a végelszámolással kapcsolatos beszámolók közzétételét minden esetben teljesíteni kell – tapasztalataim szerint ennek elmulasztása az egyik leggyakoribb hiba, ami a későbbiekben akadályozza a befejezést.
Beszámolók benyújtásának kötelezettsége
A vezető tisztségviselőnek két időpontra kell beszámolót készítenie: a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napra mint mérlegfordulónapra, valamint a végelszámolás befejezésekor általa meghatározott napra. Mindkét beszámolót a számviteli törvény rendelkezései szerint kell elkészíteni, és letétbe helyezés mellett közzé is kell tenni. A tevékenységet lezáró mérleg elkészülte és közzététele után készíti el a könyvelő a végelszámolási nyitómérleget, és végzi el a szükséges könyvviteli feladatokat. Ezek és a bevallások elkészültét követően az egyszerűsített végelszámolás befejezéséhez meg kell várni a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló 40 napot – a teljes eljárásra rendelkezésre álló 150 napos határidőt azonban ezzel egyidejűleg is figyelemmel kell kísérni.
Zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat
A végelszámoló a záróbeszámolón kívül zárójelentést is köteles készíteni, amely a végelszámolási időszak gazdasági eseményeit összegző értékelés. Emellett vagyonfelosztási javaslatot is kell készítenie, és mindkét dokumentumot a legfőbb szerv elé kell terjesztenie. Az egyszerűsített eljárásban a vagyonfelosztási javaslat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta szerint készíthető el.
A legfőbb szerv az előterjesztett iratokról és a vagyonfelosztásról határozatot hoz. Ebben szükség esetén rendelkezni kell a végelszámoló díjáról, valamint a végelszámolás költségeiről, ideértve az iratanyag megőrzésével és a megszűnéssel összefüggő egyéb költségek viselését is. Ez a taggyűlési (közgyűlési) határozat is kizárólag a meghatározott iratminta kitöltésével készíthető el.
Záró bevallások
Kiemelendő, hogy a végelszámolást lezáró bevallásokat – függetlenül a darabszámuktól – egyidejűleg kell benyújtani, és a bevallásokban szereplő adófizetési kötelezettségeket is ezzel egyidejűleg kell rendezni.
Sor kerülhet-e ellenőrzésre egyszerűsített végelszámolás esetén?
A legtöbb érintettben felmerül a kérdés, hogy egyszerűsített végelszámolás esetén sor kerülhet-e a cég ellenőrzésére. A törvény ezt lehetővé teszi, akár még a záróbevallás benyújtását követően is. Amennyiben a cég nem minősül kockázatos adózónak, az ilyen ellenőrzések a gyakorlatban elenyésző számban fordulnak elő. Egy alvó cég esetében – amilyenről jelen bejegyzés szól – ráadásul jellemzően nincs is számottevő ellenőrizendő körülmény.
Feladatok az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor
A cég vezetőjének a végelszámolás során gondoskodnia kell az iratok elhelyezéséről és megőrzéséről, különös tekintettel a társadalombiztosítási nyugellátáshoz kapcsolódó munkaügyi iratokra. Ezekről a kérdésekről a végelszámolás befejezéséről szóló taggyűlésen kell dönteni.
A cég törlésének kezdeményezése
Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a cég törlését is az adóhatóságnál kell kezdeményezni, a változásbejelentésre szolgáló nyomtatványon. Az adóhatóság ezt 30 napon belül továbbítja a cégbíróság felé, feltéve, hogy a törlésnek adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs akadálya. Ilyen akadályt jelenthet például, ha az ügyvezető a pénzforgalmi számla megszüntetését még a NAV-visszatérítés kiutalása előtt kezdeményezte. Ebben az esetben a bank az összeget visszautalja a NAV felé, és – amennyiben azt a vagyonfelosztási javaslat korábban nem engedményezte valamelyik tag részére – a sorsáról külön kell rendelkezni. A törlésre csak az akadály elhárítását követően van lehetőség.
Az egyszerűsített végelszámolás során a cég vezetője és a könyvelő közötti szoros együttműködés fokozottan indokolt. Nemcsak a záróbevallásokat kell egyidejűleg megküldeni az adóhatóságnak, hanem a törlés bejelentésének és a záródokumentumok benyújtásának is egyidejűleg kell megtörténnie. Az ügyvezetőnek a saját ügyfélkapuján, a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül, elektronikusan kell megküldenie a cégbíróságnak a tulajdonosok által elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és a taggyűlési határozatot. Ezeket az iratokat közvetlenül, ügyvédi közreműködés nélkül kell eljuttatnia, beküldés előtt azonban elektronikus dokumentumhitelesítéssel kell ellátnia.
Az adóhatósági értesítés és a cég iratbenyújtásának megtörténtét követően a cégbíróság – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből.
A vagyon tényleges kiadására a cégtörlésről rendelkező végzés meghozatalát követően kerülhet sor. Ekkor javasolt a pénzforgalmi számla megszüntetése is, amelyet egyébként a társaság megszűnéséig jogszerűen fenn kell tartani.
Gyakran ismételt kérdések
Meddig kell befejezni az egyszerűsített végelszámolást? A kezdő időponttól számított 150 napon belül. Ennek elmulasztása esetén a végelszámolás megszűnik, és a cég ismét aktív státuszba kerül.
Kell-e ügyvéd az egyszerűsített végelszámoláshoz? Nem feltétlenül: egy cégjogi adminisztrációban járatos ügyvezető könyvelővel együttműködve önállóan is lefolytathatja. A gyakorlatban azonban gyakran ez válik az eljárás legnehezebb pontjává, mivel a kötött iratminták pontos és határidőben történő elkészítése komoly odafigyelést igényel.
Sor kerülhet-e NAV-ellenőrzésre egyszerűsített végelszámolás esetén? Igen, a törvény ezt lehetővé teszi, akár a záróbevallás benyújtását követően is – nem kockázatos adózó esetén azonban ez a gyakorlatban ritkán fordul elő.
Mi történik, ha az egyszerűsített végelszámolás nem fejeződik be határidőn belül? Ebben az esetben a társaság köteles áttérni az általános szabályok szerinti végelszámolásra, amelyre a törvény már 3 éves határidőt biztosít. Az áttérés nem választás kérdése: ha ez elmarad, a cégbíróság a 150 napos határidőt követő 211. napon hivatalból befejezettnek nyilvánítja az egyszerűsített végelszámolást, és ekkor a cégvezetésnek kell döntenie, hogy a társaság tovább működik, vagy a végelszámolás elölről kezdődik.
dr. Szőke Ágnes Éva
ügyvéd/adójogi szakjogász