Felszámolási eljárás: hitelezői jogok és vezetői felelősség

A felszámolási eljárás komplex és kihívásokkal teli folyamat, amely során a vállalkozások vezetőinek és tulajdonosainak számos jogi kérdéssel és felelősséggel kell szembenézniük. Ez a cikk arra összpontosít, hogy bemutassa a felszámolási eljárás során felmerülő vezetői és tulajdonosi felelősségeket, a fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogi következményeket és a hitelezők jogait. Célunk, hogy világos és érthető útmutatást nyújtsunk ebben a bonyolult jogi területen, és segítsünk abban, hogy milyen lépéseket tehetnek a vállalkozások a felszámolási eljárás kockázatainak minimalizálása érdekében. Mit tehetünk a felszámolási eljárás elkerülése érdekében? Milyen felelősség terhelhet bennünket személyesen? És hogyan reagáljunk, ha alaptalan felszámolási fenyegetésekkel találkozunk? Cikkünkben végigvezetjük Önt a felszámolási eljárások, fizetésképtelenség és vezetői felelősség komplex témakörén, hogy konkrét válaszokat  adjunk és iránymutatást javasoljunk ebben az összetett gazdasági időszakban.

Mikor van veszélyben a vállalkozásom? A fizetésképtelenség jelei és következményei

A vállalkozások életében előfordulhatnak olyan időszakok, amikor anyagi nehézségek adódnak, és a fizetőképesség veszélybe kerül. Ezt sokan egyszerűen úgy fogalmazzák meg, hogy „a cég veszélyben van”. A jogi nyelv azonban pontosabb terminust használ e helyzetek leírására: „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet”. De mit is jelent ez valójában, és milyen jelekből ismerhetjük fel? A következőkben bemutatjuk a leggyakoribb indikátorokat, és végigvezetünk a kapcsolódó jogi kereteken és következményeken.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet pontos jogi definíciója

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalmát az európai és magyar jog is precízen definiálja. Egy vállalkozás akkor kerül fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe, ha a kötelezettségeinek nem tud eleget tenni a lejáratkor, de az aktívái még fedezik a passzíváit. A vállalkozásnak ekkor még van esélye arra, hogy újraéledjen és kielégítse kötelezettségeit. Ebben a szakaszban a cég vezetőinek különös körültekintéssel kell eljárniuk, előrelátva a lehetséges nehézségeket.

Mikor beszélünk fizetésképtelenségről?

A jog szerint fizetésképtelenség áll fenn, amikor a vállalkozás a kötelezettségeinek a lejáratkor nem tud eleget tenni, és aktívái nem fedezik passzíváit. Ebben az esetben az adósságrendezési eljárás (csődeljárás) vagy a felszámolási eljárás kezdeményezése válhat szükségessé.

Hogyan ismerhetjük fel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet?

A vállalkozások vezetői számára fontos, hogy idejében felismerjék ezt a veszélyes állapotot, hogy megelőzzék az azt követő súlyos jogkövetkezményeket. Néhány gyakori jel, amely a fizetésképtelenség veszélyére utalhat:

1. Likviditási problémák: A vállalkozás nem képes időben kifizetni számláit, mert nincs elegendő pénze.
2. Tartósan negatív működési eredmény: Ha a vállalkozás hosszabb időszakon keresztül veszteséges, az a fizetésképtelenség közeledtére utalhat.
3. Csökkenő árbevétel: Ha a vállalkozás árbevétele csökken, az a pénzügyi helyzet romlását jelezheti. Ennek oka lehet például a piaci verseny fokozódása, az ügyfélkör csökkenése, vagy a termékek/szolgáltatások árának csökkenése.
4. Hitelezői nyomás növekedése: A hitelezők gyakrabban követelik a tartozások rendezését, esetleg jogi lépéseket is kezdeményeznek.
5. Csökkenő hitelképesség: Ha a vállalkozás hitelképessége romlik, az azt jelenti, hogy a hitelezők kevésbé valószínű, hogy hajlandóak lesznek hitelt adni a vállalkozásnak. Ennek oka lehet például a pénzügyi helyzet romlása, vagy a vállalkozás múltbeli fizetési nehézségei.
6. Pénzügyi mutatók: A fizetésképtelenség egyik legegyértelműbb jele, ha a vállalkozás pénzügyi mutatói romlani kezdenek. Ilyen mutatók lehetnek például a forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, a saját tőke/teljes tőke, vagy az EBITDA/költségvetési eredmény mutatók.

Ha egy vállalkozás a fenti jelzéseket tapasztalja, fontos, hogy mielőbb lépéseket tegyen a fizetéképtelenség elkerülése érdekében. A lehetséges megoldások közé tartozhat például a költségek csökkentése, a források növelése, vagy a vállalkozás átszervezése.

Vezetői döntéshozatal és felelősség a felszámolási eljárás küszöbén

A vezetők felelőssége kiemelkedően fontos egy vállalkozás életében, különösen válságos időszakokban. Amikor egy cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, a vezető tisztségviselőnek olyan lépéseket kell megfontolnia, mint a legfőbb szerv összehívása, a tulajdonosok tájékoztatása, és ha van rá lehetőség a pénzügyi helyzet orvoslása külső vagy belső forrásbevonással. A vezetők felelőssége kiemelkedően fontos egy vállalkozás életében, különösen válságos időszakokban, amikor gyorsan és hatékonyan kell cselekednie. A helyes döntések meghozatala azonban nem mindig könnyű, és gyakran súlyos következményekkel járhat.

Az éves beszámoló – Mit tehetünk, ha akadályba ütközünk?

Az éves beszámoló közzétételének elmulasztása súlyos következményekkel járhat, beleértve a kényszertörlést és a felszámolási eljárást is. Azonban mi a teendő, ha belső konfliktusok vagy egyéb akadályok nehezítik az eljárást? Bizonyos esetekben a vezető tisztségviselő minden tőle telhetőt megtesz, mégsem képes teljesíteni a kötelezettségeit a tagok ellenállása, belső konfliktusok miatt.

A Kúria ítéleti álláspontja szerint, ha az ügyvezető javasolja a tagok számára a határozat meghozatalát, de a tagok a javaslatot elvetik vagy nem azzal egyezően hozzák meg a határozatot, azért a vezető tisztségviselő – ilyen minőségében – nem tartozik felelősséggel (Gfv. VII.30.081/2013/6. határozat).

A beszámoló közzétételének, letétbe helyezésének elmulasztása ennek ellenére végső soron akár a cég kényszertörléséhez, illetve a cég felszámolásához vezethet. A helyzet kezelésének egyik módja lehet, hogy az éves beszámolót, amely nem kapott a tulajdonosok részéről jóváhagyást, mégis közzéteszik, és a hitelezőket az éves beszámoló mellé feltöltött dokumentumban külön tájékoztatják a történtekről. Természetesen itt azokra az esetekre gondolok, amikor a tulajdonosok közötti személyes konfliktusok vezetnek a jóváhagyáshoz vezető döntés elmaradásához. Minden esetben azonban, amikor a jogi követelményekkel ellentétes lépéseket fontolgatunk, nagyon fontos az etikai és jogi határok tiszteletben tartása, a transzparens működés. A hitelezőknek tudniuk kell, hogy a cég mit tervez annak érdekében, hogy megoldja a belső konfliktusait, pénzügyi nehézségeit és milyen lépéseket tesz a jogi kötelezettségek teljesítése érdekében (pl. törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése a törvényes működés helyreállítása érdekében).

A kisebb jogszabálysértéssel lehet, hogy elkerülheti a súlyosabb következményeket, de ez mindig eseti mérlegelést és döntést igényel és mindig a lehető legjobb, ha ezeket a lépéseket szoros együttműködésben és konzultáció mellett alakítják ki jogi és pénzügyi szakértőkkel. Éppen ezért, a blogban megosztott tanácsok és stratégiák kifejezetten arra hivatottak, hogy irányt mutassanak, és nem helyettesítik a személyre szabott, konkrét jogi tanácsadást. Minden egyes eset egyedi, és a vállalkozásoknak saját helyzetükre szabott megoldásokat kell találniuk.

Tipikus gondatlan vezető tisztségviselői magatartások

• a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben osztalékot fizetett az adós tagjainak;
• kölcsönt nyújtott oly módon, hogy gondos eljárás esetén számolnia kellett volna azzal, hogy az a kölcsönvevőtől nem hajtható be;
• az értékénél lényegesen alacsonyabb áron ruházta át az adós vagyontárgyát;
• nem kellő gondossággal járt el az adós nevében történő szerződések megkötése során, így például a szerződő partner kiválasztásakor, ezért a szerződésből eredő ellenérték nem folyt be a társasághoz;
• az adós meglevő vagyonát a felszámolónak nem adta át, annak sorsáról nem tudott számot adni;az ügyvezetői tevékenység gyakorlása során a saját, illetve családja, az érdekeltségi körébe tartozó másik vállalkozás érdekeit tartotta szem előtt és ezzel az adósnak kárt okozott.

A fizetésképtelenséget megelőző lépések

A fizetésképtelenség megelőzése érdekében a vállalkozásoknak érdemes rendszeresen figyelemmel kísérni a pénzügyi helyzetüket, és a szükséges intézkedéseket megtenni a problémák elkerülése érdekében. A következő lépések segíthetnek a fizetésképtelenség megelőzésében:

• Végezzenek rendszeres pénzügyi elemzést. Ez segít a vállalkozásoknak nyomon követni a pénzügyi helyzetüket, és azonosítani a potenciális problémákat.
• Készítsenek cash flow tervet. Ez segít a vállalkozásoknak nyomon követni a bevételeket és a kiadásokat, és előre tervezni a várható likviditási problémákat.
• Értékeljék újra a költségeiket. A vállalkozásoknak érdemes rendszeresen felülvizsgálniuk a költségeiket, és azonosítaniuk a potenciális megtakarítási lehetőségeket.
• Törődjenek a hitelképességükkel. A vállalkozásoknak érdemes rendszeresen ellenőrizniük a hitelképességüket, és a szükséges intézkedéseket megtenniük a javítása érdekében.
• Készítsenek vészhelyzeti tervet. A vállalkozásoknak érdemes előre készülniük a váratlan eseményekre, és kidolgozniuk egy vészhelyzeti tervet.

Felszámolási eljárással fenyegetés: kifizetetlen számlák vs. felszámolási kérelem

Felszámolási kérelem, mint taktikai eszköz a hitelezők kezében

Számos vállalkozó úgy véli, hogy kiegyenlítetlen számlák esetén a felszámolási eljárás kezdeményezése lehet a legegyszerűbb vagy leggyorsabb megoldás.

De valóban ez-e a legcélravezetőbb út?

A felszámolási kérelem alapfeltételei

Felszámolási kérelmet akkor terjeszthetünk elő, ha a követelésünk kamatok és járulékok nélkül a 200 ezer forintot meghaladja és az adóst megfelelően tájékoztattuk.

Kötelezettség teljesítésére való felhívás és számla küldése

Az első lépés, hogy a kötelezettet a fizetési kötelezettségének teljesítésére felhívjuk. Ezt a leggyakrabban a számla megküldésével vagy egyéb módon (például a szerződés felmondásával) tudjuk megtenni. A felhívásban értesítenünk kell a másik felet a fizetési kötelezettség összegéről, fennállásáról és esedékességéről. Amennyiben a fizetési felhívást nem lehet kézbesíteni és „nem kereste” jelzéssel tér vissza, a felszámolási kérelem benyújtása akadályba ütközik. Fontos, hogy az adós számára a fizetési felszólítás bizonyítottan közlésre kerüljön.

A Kúria álláspontja szerint a felek együttműködési kötelezettsége alapján a szerződésen alapuló egyéb – a nem szerződésszerű teljesítésből, illetve a szerződés megszűnéséből eredő – követelések érvényesítésének is az a feltétele, hogy a jogosult hitelező a követelését a kötelezett adós tudomására hozza, a szerződésben nem rögzített követelésének megismerését lehetővé tegye. Az adós nem számolható fel ugyanis egy olyan követelés miatt, amely korábban számára nem vált ismertté.

Az adós kézbesítési és válaszadási időkeretei

Amennyiben az előző felhívásunkat az adós átvette és a kézbesítés számunkra is bizonyított, akkor a követelés teljesítésére vagy annak vitatására a kötelezettnek a teljesítési határidő lejártától számított minimum 20 napot biztosítanunk kell.

Adós vitatásának feltételei és határideje

Az adós fizetési felhívásunk érdemi vitatása esetén akadályozhatja a felszámolási kérelem előterjesztését. Fontos, hogy az adós részletesen, konkrétan vitassa a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Joggyakorlat alapján, ha egy tartozás összegét részben vitatják, az nem zárja ki az adós részleges elismerését és fizetésképtelenségének bírósági megállapítását, mivel a vitatás nem terjed ki az elismert összegre.

A vitatás benyújtása az adós számára kulcsfontosságú, és legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napon, írásban kell megtörténnie. Elektronikus formában, például e-mailben is érkezhet, ha az egyértelműen és kétséget kizáróan eljut a hitelezőhöz, feltéve, hogy a felek közötti digitális kommunikáció szokásosnak tekinthető. A joggyakorlat támogatja ezt a kommunikációs formát, lehetővé téve az adósnak, hogy az ilyen módon benyújtott vitatásra hatékonyan hivatkozhasson. Az írásbeli formában történő vitatás előnye, hogy annak tartalma és időpontja később is könnyedén ellenőrizhető és igazolható legyen.

A fizetési felszólítás 

Ha a teljesítési határidőt követő 20 nap eltelik és az adós se nem teljesített, se nem vitatta a vele szemben támasztott követelést, akkor egy további fizetési felszólítást is küldenünk kell részére, melynek a jogszabály által előírt tartalmi elemei vannak. A fizetési felszólításunknak tartalmaznia kell legalább a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét.  Meg kell határoznunk azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően meg kívánjuk indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánjuk érvényesíteni a követelést. Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie.

A harmadik feltétel tehát, hogy az adós a követelést a teljesítési idő lejártát követő húsz nap elteltével kibocsátott hitelezői írásbeli felszólításra sem teljesítette. A gyakorlatban a hitelezők nem sokat várnak a fizetési felszólítást követően, azonnal indítják a felszámolási eljárást, fontos azonban, hogy ezt a felszólítást azonban már nem szükséges, hogy a kötelezett átvegye.

A postai úton át nem vett felszólítások problémája

Mi történik, ha az adós nem veszi át a neki küldött fizetési felszólítást? A Kúria  korábban már foglalkozott ezzel a kérdéssel és megállapította, hogy a jogalkotónak mérlegelnie kellett a jogbiztonság, az alanyi jogok érvényesíthetőségét és az ezek közötti arányosságot, amikor eldöntötte, hogy a fizetési felszólítás kézbesítésének kockázatát végül ki viseli: a hitelező vagy az adós. A korábbi szabályok szerint a jogszabály ezt a kockázatot még a hitelezőre telepítette. E rendelkezések azonban 2017-ben változtak annak érdekében, hogy az adósok a küldemények átvételének akadályozásával ne kerülhessék el a felszámolási eljárást.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhez vettnek kell tekinteni, ha
a) postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
b) a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
c) a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.

Az első két esetben a postai küldeménynek a “kézbesítés akadályozott” vagy a “címzett az átvételt megtagadta” jelzéssel kell visszaérkeznie. A harmadik eset a “nem kereste”, amikor is a kézbesítés  törvényi vélelme beáll, azaz úgy kell tekinteni, mint amelyet az adós önhibájából nem vett át.

Összefoglalva: Két lépésben kell figyelmeztetni az adóst a fennálló kötelezettségei rendezésére, ha a felszámolási eljárás indítása a cél. Először is, a számla megküldésével vagy egyéb egyértelmű módon informálni kell az adóst a lejáró kötelezettségről. A hitelező csak a teljesítési határidő lejárta után 20 nappal küldhet fizetési felszólítást. Ezt követően az adós nem vitathatja a tartozást, és a felszámolási eljárás elkerülésének egyetlen módja a tartozás kiegyenlítése.

Amennyiben a tartozás vitatása túl későn történik, a felszámolási eljárás csak akkor kerülhető el, ha a tartozást kifizetjük – még akkor is, ha nem értünk egyet a követeléssel. A törvény értelmében ez nem minősül tartozáselismerésnek, így polgári jogi úton visszaigényelhetjük azt. Az azonban nyilvánvaló, hogy nagy különbség van abban, hogy minket perelnek-e, vagy mi indítunk pert a nem egyező követelés visszaigénylésére.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük a felszámolási eljárást?

A felszámolási eljárás bonyolult és kihívásokkal teli folyamat lehet mind az adós, mind a hitelező számára. Erre figyelemmel érdemes a fizetési nehézségek megoldása érdekében megfontolt lépéseket tenni. A helyzet súlyosságától függően különféle stratégiák és eszközök állnak rendelkezésre, amelyek segíthetnek a konfliktusok megoldásában, a tartozások rendezésében és a jogi következmények minimalizálásában. Az alábbiakban olyan gyakorlati tanácsokat talál, amelyeket érdemes mérlegelni, ha cégében fizetési nehézségek merültek fel. Ezek a javaslatok segíthetnek a helyzet áttekintésében, a rendelkezésre álló lehetőségek mérlegelésében és a legjobb lépések megtételében a siker érdekében.

1. 1. Kommunikáció a hitelezővel:
      • Ha cége adósként valamilyen okból nem képes időben fizetni, próbálja meg a lehető leghamarabb felvenni a kapcsolatot a hitelezővel, hogy tájékoztassa a problémáról és próbáljon megegyezésre jutni. Ebben a folyamatban akár gazdasági mediációs eljárást is igénybe vehetnek.
   2. Fizetési halasztás kérése:
      • Adósként kérhet fizetési halasztást vagy részletfizetési lehetőséget, ha ideiglenes likviditási problémákkal küzd.
   3. Jogi tanácsadás:
      • Érdemes jogi tanácsot kérni szakértőtől, hogy megérthesse a jogait és kötelességeit, és informálódjon a lehetséges jogi lépésekről és stratégiákról.
   4. Részletes információk gyűjtése:
      • Gyűjtse össze és tartsa kéznél az összes releváns dokumentumot és információt, amelyek szükségesek lehetnek a tartozás vitatásához vagy a fizetési kötelezettség teljesítéséhez és ezeket megfelelő időben, igazolható módon juttassa el a hitelezőjéhez.
   5. Proaktív hozzáállás:
      • Legyen proaktív, és ne várja meg az utolsó pillanatot a cselekvésre. Minél előbb megteszi a szükséges lépéseket, annál nagyobb esélye van a kedvező megoldásra.
   6. A vitatott összeg részletes ismertetése:
      • Ha a tartozást vitatja, bizonyosodjon meg róla, hogy a vitatott összeget és annak okait világosan és részletesen ismerteti a hitelező felé.

Tévhitek a vezetői és tulajdonosi felelősségről

Felszámolási eljárások kapcsán sok tévhit kering a vállalkozói körökben, ami félrevezető lehet. Célunk e tévhitek tisztázása, hogy a vállalkozások felkészülten kezelhessék ezeket a helyzeteket. Ebben a fejezetben a leggyakoribb félreértéseket és jogi hátterüket világítjuk meg. Fontos, hogy a felelősségi szabályok nem csupán a felszámolási, de a kényszertörlési eljárással megszűnt cégekre is vonatkoznak.

Tévhit 1: “A cég eladásával, és az ügyvezető cseréjével mentesülök a felelősség alól”

Valóság:

A törvény szerint azok a vezető tisztségviselők, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a cég irányításáért feleltek, személyes felelősséggel tartoznak, ha a hitelezők érdekeit sértő döntéseket hoztak. Ez a felelősség a cég eladása és az ügyvezető csere esetén is fennáll. Ha a cég vezetése a fizetésképtelenség fenyegetésekor nem a hitelezők érdekeit tartotta szem előtt, és emiatt a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult, az érintett vezetők továbbra is felelősek lehetnek, függetlenül attól, hogy a cég eladásra került, és új ügyvezető vette át az irányítást.

Tévhit 2: “Ha nem vagyok korlátlanul felelős tag a cégben, akkor, tulajdonosként nem felelek a társaság vagyonából ki nem elégített hitelezői tartozásokért.”

Valóság:

A gazdálkodó szervezet vezetője nem csak az ügyvezető, hanem az is, aki a cég irányításáért felel. Ez az utóbbi kategóriába tartozik például egy egyszemélyes kft. tagja, alapítója is. Ha többen közösen okoztak kárt, akkor mindannyian felelősek érte, akár ügyvezetők, akár tagok. A Ptk. rendelkezései szerint, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag is köteles helytállni. A tulajdonos felelőssége tehát akkor merülhet fel, ha elér egy olyan arányt a cégben levő tulajdoni hányada, amire vonatkozóan a Csődtörvény vagy a státusztörvények már felelősségi szabályokat állapítottak meg.

Mi a felelősség feltétele?

Az előbbi feltétele, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. A felelősségre vonáshoz csalárd, visszaélésszerű magatartás szükséges, amely okszerűen vezetett a hitelezői követelések maradéktalanul nem kielégítéséhez.

Fontos, hogy a keresetet ez esetben a felszámolási eljárás során, vagy annak befejezéséről a Cégközlönyben megjelent hirdetéstől számított kilencven napos határidőn belül kell benyújtani.

Tévhit 3: “Ügyvezetőként automatikusan minden tartozásért engem terhel a felelősség”

Valóság:

Sokan úgy gondolják, hogy a felszámolási eljárás során a cégvezetők automatikusan felelőssé válnak minden, a cég által felhalmozott tartozásért. Ez nem igaz, a felelősség mértéke és természete a ügyvezető egyes döntéseitől és a törvény által meghatározott és elvárt magatartásától függ. A vezető tisztségviselő felelősségre vonása nem automatikus, azt keresettel lehet kérni a felszámolónak vagy a hitelezőnek. A cégvezető személyes vagyona csak bizonyos esetekben kerülhet veszélybe, például súlyos gondatlanság vagy törvénytelen cselekedetek esetén. A gazdálkodó szervezetek vezetői a nem szakszerű, gondatlan eljárására, a kompetencia hiányára alappal nem hivatkozhatnak.

Ebben a cikkben alaposan végignéztük a témakörrel kapcsolatos legfontosabb jogi kérdéseket, és igyekeztünk világos és közérthető magyarázatokat adni. A célunk az volt, hogy a vállalkozások számára hasznos útmutatást nyújtsunk, segítsünk eligazodni a felszámolási eljárások bonyolult világában, és hozzájáruljunk a jogi tudatosság növeléséhez.

Záró gondolat:

A cikk az aktuális jogi szabályozás alapján készült, de fontos megjegyezni, hogy a jogi helyzetek összetettek lehetnek, és az egyes esetekben a jogszabályok értelmezése eltérő lehet. Ezért az olvasóknak javasoljuk, hogy saját helyzetükre vonatkozóan mindenképpen tájékozódjanak egy jogi szakembertől vagy kérjenek jogi segítséget.

dr. Szőke Ágnes Éva ügyvéd