Napi közbeszéd tárgya és a sajtó napi híreinek része a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, karantén, vesztegzár, de vajon tudjuk-e mit jelent ez pontosan? Tudjuk-e milyen jogaink és kötelezettségeink vannak ezek elrendelése esetén? Mai blogbejegyzésünkben az előbbi intézkedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tekintjük át.
Az elmúlt hetekben, napokban számos bizonytalanság, kérdés, tanácstalanság, félinformáció hangzott el a járványügyi tevékenységgel kapcsolatosan, azonban fontos tudni, hogy az alkalmazásra kerülő szabályokat – döntő részben – jogszabályok írják elő. A járványügyi tevékenységgel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket elsősorban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.), illetve a részletszabályokat a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet (NM rendelet) írja elő, tehát a különböző korlátozó intézkedéseknek mindig jogilag szabályozott keretek között kell maradnia. Mindezek mellett ugyanakkor a Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendet is kidolgozott a 2020. évi koronavírus járvánnyal összefüggésben (Eljárásrend), ez azonban – bár az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ajánlásai és előírásai alapján került összeállításra – nem minősül jogszabálynak.
A járványügyi tevékenység célja többek között a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, melynek során az egészségügyi államigazgatási szerv számos korlátozó rendelkezést rendelhet el az érintettek számára.
A szabályok alkalmazása szempontjából fertőző betegen a fertőző betegségre gyanús személyt is érteni kell. Fertőző betegségre gyanús személy az, aki a fertőző betegségben szenvedő személlyel, annak használati eszközével, váladékával érintkezett, illetve a fertőzés terjedési módjából adódóan feltételezhető, hogy a fertőző betegség kórokozója a szervezetébe került.
Lényeges tudni, hogy bár a kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához a beteg beleegyezésére nincs szükség, azonban a beteget – az eset körülményeihez képest – ekkor is megilleti a tájékoztatáshoz való jog.
Az NM rendelet előírja, hogy fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén a betegség és a fertőzőképesség megállapításához szükséges, a rendelet 1. számú mellékletben felsorolt fertőző betegségek esetében a járványügyi érdekből kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben el kell végeztetni, ugyanakkor ezek között jelenleg a COVID-19 vagy SARS-CoV-2 nem szerepel.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ már említett eljárásrendje két esetet határoz meg arra, amikor a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatot kötelező elvégzeni (gyanús eset):
- Olyan akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél az alábbi, hirtelen kezdődő tünetek közül legalább egy fennáll: láz (≥38°C), köhögés, légszomj, ÉSa tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt.
- Olyan beteg, aki akut légúti fertőzésben szenved, ÉSa tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt új koronavírussal megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött személlyel.
Azt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, az egészségügyi államigazgatási szerv rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi. Miután a rendelet mellékletében a jelenlegi világjárványt okozó koronavírus nem szerepel, ezért a mostani helyzetben mindkét intézkedés elrendelésére az Eljárásrend előírásai szerint kerül sor.
Járványügyi megfigyelés és zárlat esetén is a határozat azonnal végrehajtható, melynek nyilvánvalóan közegészségügyi és járványügyi okai vannak, hiszen a jogorvoslati eljárás elhúzódása komoly kockázatot jelent az érintett személyre és a fertőzés terjedésére is. E határozatot több módon is kézbesíthetik számunkra: postán, elektronikusan és személyesen, a legjellemzőbb azonban a személyes és az elektronikus kézbesítés. Miután a határozatok végrehajtásával kapcsolatos jogkövetkezmények kizárólag a szabályosan kézbesített határozathoz fűződhetnek, ezért fontos tudnunk, hogy az átvételnek dokumentáltnak kell lennie. Személyes kézbesítés esetén ez az átvételt igazoló aláírásunkkal történik, elektronikus megküldés esetén azonban az átvétel csak akkor dokumentált, ha arról a határozatot megküldő szerv elektronikus visszaigazolást kap. Ez ügyfélkapura történő kézbesítés esetén a letöltéssel automatikusan megtörténik, ha a határozatot e-mail üzenetben kapjuk, akkor viszont csak abban az esetben, ha válaszüzenetet küldünk az átvétel tényéről és időpontjáról.
Járványügyi megfigyelés esetén annek hatálya alatt a megfigyelés alá helyezett személy foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható. A fertőző betegség átlagos lappangási idejének leteltét követő 48 órán belül azonban a járványügyi megfigyelést meg kell szüntetni, amennyiben az orvosi vizsgálat eredményeként a fertőzés veszélye kizárható. A COVID-19 vírus lappangási ideje a jelenlegi adatok szerint általában 5-6 nap (2-14 nap), a járványügyi megfigyelést és zárlatot jellemzően a lappangási idő maximumában, azaz 14 napban határozza meg a hatóság.
A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani, illetve a zárlat alá helyezett személy a zárlat foganatosítási helyét nem hagyhatja el. Otthon elrendelt zárlat esetén az az egész ház, illetve lakás területére vagy annak csupán valamely elkülöníthető részére (egy szobájára) is kiterjedhet. Járványügyi zárlat esetén szigorú szabályok előírására is sor kerül a határozatban, akár a személyes használati tárgyak, helyiségek használatával, fertőtlenítésével, a hulladék gyűjtésével kapcsolatosan is.
Ha a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, az egészségügyi hatóság egészségügyi bírságot szab ki, melynek összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. Ilyen bírsággal lehet például sújtani azt, aki a zárlatot jelző tiltó rendelkezést a zárlattal érintett ingatlanról eltávolítja. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.
Mindezeken túl a járványügyi szabályok megszegése miatt az érintett büntetőjogi felelőssége is megállapítható és vétség miatt elzárással büntetendő, ha
- a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,
- b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi.
Amit az érintett jogszabályok áttekintése során is tapasztaltunk, hogy ilyen mértékű járványügyi helyzet kezelésére a jogalkotási szervek sem voltak felkészülve, a jelenleg azonosított koronavírussal összefüggő, specifikált egészségügyi jogszabályi rendelkezések nincsenek, az eljárásrend számos értelmezési problémát vet fel nem csupán a jogászok, de még az annak alkalmazására köteles egészségügyi dolgozók részéről is.
Figyelje aktuális blogbejegyzésünket, hogy közérthető információkhoz jusson annak érdekében, hogy jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja!
dr. Szőke Ágnes Éva