Az elmúlt évek gazdasági krízisei és az adójogszabályok változásai, a munkaerővel kapcsolatos problémák és a fogyasztói igények átalakulása mind kihatással voltak a társaságok működésére.
Az említett körülmények miatt sokan a tevékenységük szüneteltetése mellett döntöttek, mások a cég jogutód nélküli megszüntetését határozták el.
Ugyanakkor a vezető tisztségviselők sokszor nem tudják, hogy az adókötelezettségeket (pl. mint a bevallási és beszámoló letétbe helyezési kötelezettség) ez esetben is teljesíteniük, a cégkapura érkező leveleket ellenőrizni kell. Ennek elmulasztása sajnos végül könnyen adószám törléshez és végül a cég kényszertörlési eljárásához vezethet. Ha időben értesülünk az adókötelezettség elmulasztásáról, a kényszertörlés akár elkerülhetővé is válhat.
A kényszertörlési eljárások szabályainak változása és az egyre szigorodó szabályrendszer miatt nagyon fontosnak tartom, hogy a vállalkozók minél szélesebb körében ismertebbé váljanak az okok és következmények, valamint az eljárás menete annak érdekében, hogy az érintettek saját ügyeik urai legyenek és ne csupán elszenvedői egy nem kívánt eljárásnak. Ennek érdekében blogsorozatomat a mikro-, kis- és középvállalkozások vezető tisztségviselőinek, tulajdonosainak és nem utolsó sorban azoknak a könyvelőknek és adótanácsadóknak ajánlom, akik maguk is bizonytalanok az egyes megszüntetési eljárásokkal kapcsolatos teendőket illetően.
A két leggyakoribb ok szünetelő vállalkozások esetén
A kényszertörlési eljárást jellemzően az adószám törléssel egyidejűleg az adóhatóság (NAV) kezdeményezi a cégbíróságnál.
Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztása
A működő, de a szünetelő társaságoknak is minden üzleti évet követően el kell készítenie az éves beszámolóját, melyet a tulajdonosoknak el kell fogadni és közzé kell tenni. Gyakran előfordul, hogy a szünetelő vállalkozások – miután tevékenységet nem folytatnak és árbevételre sem tesznek szert, költséget nem számolnak el – a könyvelőjükkel sem tartják rendszeresen a kapcsolatot, esetleg a megbízást is megszüntetik. A nem működő cég beszámolóját akár maga a vezető tisztségviselő is el tudja készíteni és közzé tudja tenni, mégis adójogászi sokéves tapasztalatom, hogy a legkevesebben vállalkoznak erre egyedül, könyvelő közreműködése nélkül.
Ha a cég az éves beszámolóját nem teszi közzé, a NAV 30 napos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére, melyet természetesen cégkapun keresztül kézbesít. Éppen itt szokott a baj kezdődni, hiszen ha a cégkapura érkezett küldeményekről az ügyvezető nem kap elektronikus értesítést, könnyen előfordulhat, hogy a kézbesítési vélelmet követő 30 nappal ennek a felszólításnak már a nyomát sem találja meg.
Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, a NAV egy újabb 30 napos határidő tűzése mellett ismételt felszólítást küld, ilyenkor azonban már 200 ezer forint bírságot is kiszab a mulasztás miatt. Meg kell jegyeznem, hogy ha addig a szünetelő cégnek nem volt tartozása, ezzel már egy további megszüntetési okot is generálni tud: a felszámolási eljárás kezdeményezését. Hiszen legtöbbször a szünetelő cégek vagyontalanok és mivel gyakorlatilag senki nem követi a cég adójogi életét, ezért még egy ilyen aprónak tűnő mulasztás is könnyen felszámoláshoz vezethet.
Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének a második felszólításra sem tesz eleget, a NAV az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, mellyel egyidejűleg kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
Ekkor a kényszertörlés még mindig visszafordíthatóvá válik, mert ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti, akkor a NAV az adószám törléséről szóló határozatát visszavonja.
Bevallási kötelezettség elmulasztása
Ha az adózó a NAV felé az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül felszólítás ellenére sem tesz eleget, szintén az adószám törléséhez vezet.
Az adószám törléséről hozott határozat véglegessé válásának megállapítását követő napon a NAV – a cégjegyzékbe bejegyzett adózó esetében – a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
Értesített a cégbíróság a kényszertörlésről. Mit tegyek?
Amennyiben az adószám törléséről és a kényszertörlés elrendeléséről a cég a cégbíróság végzéséből értesül még nincs minden veszve. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig ugyanis a cég még kérelmezheti, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a cég továbbműködésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg. Erre eredménnyel azonban csak akkor kerülhet sor, ha a cég okirattal alátámasztva igazolja, hogy – ez esetben – a cég érvényes adószámmal rendelkezik.
A cégvezetőnek ekkor haladéktalanul gondoskodnia kell minden elmulasztott kötelezettség pótlásáról és kérnie kell az adóhatóságtól az adószám megállapítását. Ez természetesen hosszadalmas is lehet, tehát ha valóban helyre szeretnénk állítani az eredeti állapotot, cselekednünk kell!
Adójogászként legtöbbször a jogkövetkezmények alkalmazásának ezen fázisában fordulnak legtöbbször hozzám. Ilyenkor szokott kiderülni, hogy a cég már akár hosszabb ideje szünetel. Ezért esetleg több bevallás benyújtása is elmaradt, aminek jogkövetkezményeként jelentősebb bírság is csücsül az adófolyószámlán. Amennyiben a tartozást a cég nem tudja megfizetni akkor bár a kényszertörlés visszafordítható, de jön az újabb jogkövetkezmény: a felszámolási eljárás kezdeményezése.
Mit érdemes ilyenkor mérlegelni?
Ez utóbbi esetben a hosszabb távú jogkövetkezményeket kell figyelembe vennünk, melyek közül a preferenciák kiválasztása mindig körültekintő mérlegelést igényel. Fel kell mérnünk, hogy a felszámolási eljárás vagy az adószám törléssel összefüggő kényszertörlés lesz-e hátrányosabb a jövőben, például egy új cég alapítása esetén vagy ha jelenleg is egy működő cégben vagyunk tulajdonosok és/vagy vezető tisztségviselők.
A kényszertörlési eljárások okainak és következményeinek több irányú rendszerét sokszor a vállalkozásokat segítő könyvelők sem látják át, ráadásul a cégbírósági eljárásban legtöbbször ügyvédi segítségre is szükség van. Mindezekre figyelemmel érdemes speciálisan adójogász ügyvéd segítségét kérni, aki a cég könyvelőjével együttműködve komplexen segít kézben tartani, esetleg visszafordítani a megszüntetési eljárásokat.
Úgy tapasztalom, hogy sokszor a megfelelő információk hiánya és a tájékozatlanság vezet oda, hogy az elkésett bizonyítás már utólag helyre nem hozható következményekkel jár.
Az adószám- és kényszertörlés egyéb okai
Az előző két ok a szünetelő cégeket érinti a leggyakrabban, vannak azonban olyan okok is, amelyek akár működő társaságok esetén is előfordulhatnak. Ezek, amikor
- a NAV a társaság székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található;
- a cég részére postai úton, hivatalos iratként kézbesítendő adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető;
- az adózó által bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát sem jelentette be.
Az előző esetek akár csupán hanyagság miatt is előfordulhatnak, hiszen a törvényes működésre utaló jeleket a társaságnak a székhelyén folyamatosan biztosítania kell. Az elmúlt időszakban sokan a székhelyüket zárva tartották, azonban a székhelyet jelölő táblát, illetve a postaládát fenn kell tartani és azt időnként ellenőrizni is szükséges, mert ennek hiányában könnyen adószám törlésről kaphatunk értesítést. Azt is érdemes ellenőrizni ilyenkor, hogy annak ellenére, hogy a társaság cégirataiban a székhely pontos adatokkal van feltüntetve, a cégbejegyzési nyomtatványon nem szerepel e tévesen például a házszám. Mivel az adatok a cégjegyzékbe a cégbejegyzési (módosítási) kérelem nyomtatványból automatikusan kerülnek átemelésre, ezért ilyen esetben a NAV rendszerébe is tévesen kerülhet a székhely címe. Ez a szintén aprónak tűnő hiba is sajnos megalapozhatja az adószám törlését, fontos tehát a fenti kérdésekben a körültekintő és gondos eljárás.
Az adószám törlésére ilyenkor sem automatikusan kerül sor, hanem azt megelőzően az adóhatóság az adózót erre történő figyelmeztetés mellett felhívja a törvényes állapot helyreállítására, melyre a kézbesítéstől számított 30 napos határidőt biztosít.
Mire figyeljünk?
Először is, a bejegyzést követően ellenőrizzük le cégadatainkat, hogy azok a cégjegyzékben pontosan kerültek-e rögzítésre.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a cégvezető akár működő, akár szünetelő vállalkozásról van szó, kérjen e-mail értesítést a tárhelyre érkező üzenetekről és rendszeresen ellenőrizze azt. A szünetelés megkezdése előtt konzultáljon könyvelőjével és beszélje meg, hogy milyen kötelezettségeknek kell eleget tenni a szünetelés ideje alatt. Ha a cég szünetelésével kapcsolatos költségeket és az azzal járó bizonytalanságot a tagok és a vezető tisztségviselő el szeretné kerülni, akkor érdemes a társaságot inkább végelszámolni. Amennyiben annak feltételei fennállnak inkább az egyszerűsített végelszámolást érdemes ez esetben választani.
Ha kérdései vannak vagy pedig már bekövetkezett a baj, forduljon hozzánk bizalommal!
dr. Szőke Ágnes Éva ügyvéd/adójogi szakjogász