Az adózók számára a nyilatkozattétel régóta alapvető fontosságú kötelezettség az adóügyekben. A korábbiakban elsősorban a saját adóügyeinkben tett nyilatkozatok kerültek előtérbe. Most azonban a figyelmet a más adózók adóügyében tett nyilatkozattételre szeretném összpontosítani.
Ebben a cikkben áttekintjük, mikor szembesülhetünk ilyen felhívással, és milyen lehetőségeink vannak a válaszadásra. Fontosnak tartom, hogy pontos és megbízható információkat nyújtsak Önöknek arról, hogyan adhatnak kielégítő válaszokat ezekben a helyzetekben. Emellett arra is kitérek, hogy milyen módon lehetünk kapcsolatban a nyilatkozattétellel érintett más adózóval, és milyen hatással lehet az eljárásra a nyilatkozattétel elmulasztása vagy a pontatlan válaszadás.
Megértem, hogy az adóhatósági ellenőrzések gyakran misztikusnak és nehezen átláthatónak tűnnek, és az ügyfelek gyakran kérdéseket támasztanak ezekkel kapcsolatban. Ezért számítok arra, hogy az Önök számára releváns és hasznos információkat nyújtok ebben a cikkben, hogy betekintést nyerjenek a más adózók adóügyében történő nyilatkozattétel világába, valamint megértsék annak jelentőségét az adóellenőrzések során.
Mindenkinek javaslom, hogy olvassa el figyelmesen ezt a cikket, hogy átláthatóbbá váljon számára a nyilatkozattétel folyamata és annak szerepe az adóhatósági ellenőrzések során.
1. Saját ügyünkben vagy más adózó ellenőrzésével kapcsolatban érkezett-e a felhívás?
Először is fontos tisztáznunk, hogy a nyilatkozattételre felhívás a saját ügyünkben vagy más adózó ügyében érkezett-e, mivel a jogaink és a kötelezettségeink mindkét esetben eltérően alakulnak. Amennyiben ellenőrzés velünk szemben folyik, arról a NAV az ellenőrzés típusára, időszakára, adóellenőrzés esetén az adónem megjelölésével megbízólevelet küld részünkre.
A saját ügyünkben történő nyilatkozattételre vonatkozó tudnivalókra már egy korábbi blogbejegyzésemben részletesen felhívtam a figyelmet. A legfontosabb különbség és egyben elhatárolási szempont, hogy saját ügyünkben nem, míg más ügyében kötelesek vagyunk nyilatkozatot tenni.
Korábbi bejegyzésemben is említettem, hogy az adóhatóságot az ellenőrzés során – legyen az jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés – tényállás tisztázási kötelezettség terheli. Ez azt is jelenti, hogy egy adott gazdasági eseményt, egy adóztatandó jogügyletet az adóellenőrzés csak akkor tud tartalmilag megvizsgálni (ki, kivel, mit, mikor, hol, hogyan), ha az iratok mellett vagy azok hiányában az abban részt vevők nyilatkozatot tesznek.
2. Köteles vagyok szóban nyilatkozatot tenni vagy kérhetem az írásbeli nyilatkozattétel lehetőségét is?
Ha az ellenőrzés a velünk szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál került elrendelésre, akkor a nyilatkozattételt ezen adózó vonatkozásában csak a törvényben meghatározott esetekben tagadhatjuk meg.
A nyilatkozattétel módjának eldöntése az adóhatóság hatásköre és jogosultsága, így szóbeli és írásbeli nyilatkozattételre is kötelezhetnek minket.
Szóbeli nyilatkozattétel esetén a NAV személyes megjelenésre kötelező idézést küld, melyben megjelöli annak helyét és időpontját, hogy hol és mikor kell jelennünk. Az idéző végzés indokolásának tartalmaznia kell, hogy mely adózóval kapcsolatosan milyen ügyben kell nyilatkozatot tennünk. Ez egyébként célszerű is annak érdekében, hogy a nyilatkozattételre kötelezett az ügyre vonatkozó iratait is magával tudja vinni és előzetesen felfrissítse emlékeit az akár több éve történt gazdasági eseményről.
A nyilatkozatot írásban és szóban is csak személyesen lehet megtenni, mivel arra a tanúvallomás szabályait kell alkalmazni. Ebből kifolyólag amennyiben személyes megjelenésre köteleztek minket, akkor bár a meghatalmazott képviselőnk jelen lehet, de kizárólag mi nyilatkozhatunk. A nyilatkozattételt megelőzően az adóhatóságnak szóban, írásbeli nyilatkozat esetén az erre felhívó végzésben a nyilatkozattevőt ki kell oktatnia jogairól és kötelezettségeiről. Ennek megfelelően fel kell hívni a figyelmet az igazmondási kötelezettségre, a tanúvallomás megtételének akadályaira, illetve a nyilatkozattétel jogosulatlan megtagadására vonatkozóan is. Nyilatkozatunkat a jogkövetkezmények ismeretében kell megtennünk.
Mi a helyzet akkor, ha nem akarok pontatlan választ adni?
Gyakori, hogy a nyilatkozattételre kötelezettek már nem emlékeznek pontosan arra mi és hogyan történt és az adóhatóság által feltett kérdésekre a helyszínen nem tudnak egyből válaszolni. Emiatt felmerülhet bennünk, hogy kérhetjük-e a személyes nyilatkozattétel helyett, hogy írásban küldje ki a NAV kérdéseket? Ahogy fentebb említettem az adóhatóság jogosult eldönteni azt, hogy szóbeli nyilatkozatot szeretne vagy írásban is elegendő-e részére a válaszadás. Amennyiben tehát az írásbeli nyilatkozattételre irányuló kérésünket az adóhatóság elutasítja és ragaszkodik a szóbeli nyilatkozattételhez, akkor sem kell minden kérdésre válaszolnunk, ha a választ nem tudjuk vagy arra nem emlékszünk.
Bizonytalanság esetén mindenképp a „nem emlékszem pontosan, utána kell néznem” választ javaslom. Ennek két oka is van: az egyik, hogy a nyilatkozattétel során kötelesek vagyunk a valóságnak megfelelően nyilatkozni, másrészt a már egyszer megtett nyilatkozatunk tartalmi korrekcióját – hacsak erre valamilyen nyomós okot nem adunk – az eljárás későbbi szakaszában ritkán veszik figyelembe, sőt a több nyilatkozatban meglévő ellentmondás is inkább a szavahihetőségünk megkérdőjelezéseként kerül értékelésre. Nem szabad elfelejteni, hogy a tartalmában bizonytalan válaszunkkal nem csupán a másik adózóra nézve tehetünk téves nyilatkozatot, de annak a saját ügyünkre is később kihatása lehet. Érdemes tehát jelezni, hogy nem arról van szó, hogy nem emlékszünk, hanem miután a jogügylet régebben történt, esetleg számos partnerrel álltunk az elmúlt időszakban kapcsolatban vagy más személy volt a kapcsolattartó, ezért itt és most egyszerűen nem kívánunk „rögtönözni” és bizonytalan, esetleg téves választ adni.
3. Felvehetem-e a kapcsolatot nyilatkozattétel előtt a nyilatkozattétellel érintett adózóval?
Előfordulhat, hogy a nyilatkozattétellel érintett partnerrel, időszakkal, számlával, gazdasági eseménnyel kapcsolatosan a levelezésünk, a dokumentációnk hiányos vagy bizonyos részletekre már nem emlékszünk kellőképpen. E tekintetben semmi nem tiltja, hogy a másik féllel a kapcsolatot felvegyük és egyeztessünk arról, hogy a vizsgált jogügylettel összefüggésben mi és hogyan történt, esetleg a kapcsolattartás során keletkezett üzenetváltásokból ki mit őrzött meg. Különösen akkor lehet ez indokolt és hasznos, ha a cégnél a kapcsolattartók nem mi voltunk és esetleg már korábbi munkatársunk nem is dolgozik nálunk, ha telefont vagy számítógépet váltottunk.
Arra azonban – éppen a tanúzási szabályok miatt – különösen felhívom a figyelmet, hogy az írásbeli nyilatkozatot mi magunk írjuk meg. Előfordult már, hogy az adózó az írásbeli kérdéssort elektronikusan továbbította partnerének, aki azt – akár részben – kitöltve az adózónak visszaküldte. Ezt követően a legépelt válaszokat olyan word dokumentumban, vagy átalakított .pdf file-ban szinte változatlan formában küldte tovább az adózó az adóhatóság felé. A dokumentum metaadataiban ugyanakkor éppen az ellenőrzés alatt álló adózó vagy más cég vagy magánszemély szerepelt. Ez nyilvánvalóan további kérdések feltételét eredményezheti vagy már önmagában is téves következtetésekre sarkallhatja az adóhatóságot annak ellenére, hogy mi csupán teljeskörű információkkal igyekeztük segíteni az ellenőrzés tényállás tisztázásra irányuló munkáját.
4. Ha a mi folyamatban lévő ellenőrzésünk során hallgatnak meg más adózót, akkor jelen lehetünk-e a meghallgatásán, hozzá kérdést intézhetünk-e?
Rendkívül érdekes jogi helyzet, hogy saját ellenőrzésünk során a tanú meghallgatásról az adóhatóságnak értesítenie kell minket, míg más adózó nyilatkozattételéről nem. Más adózó velünk kapcsolatos nyilatkozatáról akár a partnertől vagy utólag – a jegyzőkönyvből – is tudomást szerezhetünk. Ha a nyilatkozatban foglaltakat vitatjuk, vagy úgy érezzük, hogy abból téves ténybeli következtetésekre jutott az adóhatóság akkor érdemes tárgyalás tartását kérni annak érdekében, hogy a nyilatkozattevőhöz mi is kérdéseket intézhessünk. A félreértéseket álláspontom szerint éppen egy ilyen együttes meghallgatás során lehet egyértelműen tisztázni. Fontos azonban, hogy indítványunkat a törvényben biztosított megfelelő határidőn belül tegyük meg. Természetesen ezen indítványunkat az adóhatóság elutasíthatja akár arra hivatkozással, hogy a nyilatkozatból minden számára releváns kérdésre választ kapott, tehát indítványunkat jól indokoljuk meg. Ha az adóhatóság előtt mégsem lesz lehetőségünk a nyilatkozattevőhöz kérdéseket intézni, akkor marad a bírósági felülvizsgálat és az ott indítványozott bizonyítás.
5. Mi történik, ha az idézésre nem jelenünk meg vagy nem teszünk nyilatkozatot, a kérdésekre nem küldjük vissza a válaszokat?
A személyes megjelenésre kötelezettnek az idézésben megjelölt helyen és időpontban meg kell jelennie még abban az esetben is, ha a nyilatkozattételt megtagadja vagy megtagadhatja.
A megjelenési kötelezettség elmulasztása, a nyilatkozat megtételének jogosulatlan megtagadása vagy a valótlan nyilatkozat tétele egyaránt eljárási bírság kiszabását vonhatja maga után. Ennek összege magánszemély esetén 500, míg nem magánszemély esetén akár 1 millió forintig is terjedhet. Amennyiben a személyes megjelenésre kötelezett az idézésben foglaltakra nem jelenik meg, a bírság mellett elő is vezethető, melyet a rendőrség útján foganatosít az adóhatóság. A jogkövetkezmények szem előtt tartása mellett tehát, amennyiben akadályozva vagyunk a nyilatkozat megtételében, a menthető okok megjelölésével lehetőség szerint előre, de utólag mindenképp mentsük ki magunkat.
+1 A nyilatkozattétel jelentősége az ellenőrzés során
A nyilatkozattétel kapcsán kevesen gondolják végig, hogy annak a tényállás megállapítása során döntő jelentősége lehet nem csupán a másik, de később akár a saját adóügyünkben is. Az adóhatóság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli, melynek keretén belül egyes bizonyítékoknak eltérő bizonyító erőt tulajdoníthat.
A bírói gyakorlat kiforrott módon az adóhatóság által beszerzett nyilatkozatoknak sokszor döntő jelentőséget tulajdonít, ezért nagyon fontos, hogy a saját és a másik adózó nyilatkozata is egybehangzó, egymást erősítő tartalmú legyen, ne ébresszen kétségeket sem az adóhatóságban sem a bíróságban. A nyilatkozatok értékelésénél például az első esetben megtett nyilatkozatnak általában nagyobb bizonyítóerőt tulajdonít a bírói joggyakorlat is. Ennek az indokát a bíróságok abban látják, hogy az adózó később a feltárt tények, beszerzett bizonyítékok ismeretében, esetleg a neki kedvező tényállás megállapítása érdekében változtatott korábbi válaszain. Ezért hívtam fel a figyelmet fentebb is arra, hogy bizonytalanság esetén inkább hárítsuk el a válaszadást. Az utólag megtett vagy kiegészített nyilatkozatok kapcsán ugyanakkor arra is figyelnünk kell, ha korábban azt nyilatkoztuk, hogy nem emlékszünk és nincsenek irataink, akkor a később eszünkbe jutott tényekkel, körülményekkel, előtalált iratokkal hasonló zsákutcába juthatunk.
Amennyiben mi vagyunk az ellenőrzés alatt állók, sokszor a javunkra szolgáló tények feltárásához elengedhetetlen, hogy a velünk szerződéses kapcsolatban állt adózót az adóhatóság nyilatkoztassa. Ez különösen indokolt, ha a gazdasági események megtörténtének valódiságának bizonyításához nem készültek papír alapú dokumentumok. Ilyenkor sokszor a partner tudja megerősíteni azt, hogy mi, mikor és hogyan történt a velünk való szerződéses kapcsolat során, abban kik vettek részt, esetleg saját dokumentumok csatolása mellett. Ennek érdekében a partner nyilatkozatának beszerzését akár mi is indítványozhatjuk az ellenőrzés során. Az adóhatóságnak törvényi kötelezettsége az adózó javára szolgáló tényállás feltárása is, ezért indítványunk mellőzésére csak alapos okkal kerülhet sor.
Azt mindenképp meg kell említenem, hogy az általam ismert nagyszámú ügyből kiviláglik, hogy adóhatóság a nyilatkozatok beszerzése tekintetében sajátos módon alakíthatja az ellenőrzés menetét.
Ha mi állunk ellenőrzés alatt és a javunkra szolgáló nyilatkozat beszerzése lenne szükséges két út lehetséges: az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot rendel el a partnerünknél, ahol a másik fél – mivel a kapcsolódó vizsgálat a saját adóügye – megtagadhatja a nyilatkozattételt. Ez esetben – hiába lenne számunkra elengedhetetlenül szükséges – nincs törvényes lehetőség a partner nyilatkozatának kikényszerítésére.
A másik út, hogy a partnernél a kapcsolódó ellenőrzés elrendelését megelőzően indítványt teszünk a nyilatkoztatására és amennyiben annak az adóhatóság helyt ad, akkor az érintett személy köteles nyilatkozatot tenni, sőt a megjelenési kötelezettség elmulasztása esetén elő is vezethető.
A harmadik eset, hogy a vizsgált gazdasági esemény óta a velünk korábban szerződéses kapcsolatban állt cégnél már– esetleg kényszertörlés vagy felszámolás miatt – megszűnt a korábbi ügyvezető tisztsége, ekkor tanúként kérhetjük a meghallgatását. Ekkor a volt vezető tisztségviselő szintén köteles megjelenni és tanúvallomást tenni.
Persze fordított esettel is találkoztam már. A saját ügyben az ügyfelem indokolás nélkül megtagadta a nyilatkozattételt, ezért a partnerénél kapcsolódó ellenőrzést rendeltek el, ahol már az adózót – mint más ügyében nyilatkozót – kötelezték a nyilatkozat megtételére. Ez a körkörös eljárás álláspontom szerint a nyilatkozatok kikényszerítésére is irányulhat, tehát érdemes figyelemmel követni, hogy mi történik az ellenőrzések során és élni a jogainkkal.
Mindezekből látható, hogy a jogszabályi rendelkezések és a bírói gyakorlat ismerete nélkülözhetetlen sokszor ahhoz, hogy az adóhatóság megállapításait és az annak alapjául szolgáló eljárást érdemben és sikerrel vitatni tudjuk.
Amennyiben hasonló helyzetben van, javasoljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot, akár egy konzultáció erejéig, hogy időben meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket!
dr. Szőke Ágnes Éva