A NAV idézés számos kötelezettséggel és joggal jár, amelyekkel minden adózónak tisztában kell lennie. Ebben a cikkben áttekintjük, mit kell tennie, ha idézést kap, hogyan kérheti az időpont elhalasztását, és milyen jogorvoslati lehetőségei vannak.
Amikor idézést kapunk a NAV-tól, gyakran felmerülnek a következő kérdések: kötelező-e személyesen megjelenni, vagy elég, ha írásban teszünk eleget az idézésnek? Mi történik, ha nem jelenünk meg? Kérhetjük-e az időpont elhalasztását, ha nem érünk rá? Vigyünk-e magunkkal ügyvédet vagy az gyanút kelthet? Ebben a cikkben részletesen körüljárjuk a különböző helyzeteket – legyen szó tanúról, vizsgált adóalanyról vagy annak képviselőjéről –, hogy pontosan tudjuk, mikor szükséges a személyes jelenlét és mikor elegendő az írásos nyilatkozat. Továbbá, bemutatjuk a szabályszerű idézés követelményeit és a jogkövetkezményeket, ha önként nem teszünk eleget az idézésnek.
Az idézés célja
Ha a NAV az ellenőrzése során szükségesnek tartja az érintett személy személyes meghallgatását, idézést küldhet. Az idézés célja, hogy a NAV közvetlenül tudjon kérdéseket feltenni az érintett magánszemélynek, akár saját, akár más adóügyére vonatkozóan. Fontos és lényeges kérdés, hogy bár az idézéssel érintett személy nem minden esetben köteles nyilatkozatot tenni, akkor is kötelező az idézésnek eleget tennie, ha a személyes meghallgatása során a tanúvallomást vagy a nyilatkozattételt megtagadja.
Az idézés célja lehet tanúvallomás megtétele, nyilatkozattétel vagy valamilyen adóügyi eljárásban való részvétel. A NAV az idézésben meghatározza a személyes megjelenés időpontját és helyszínét is.
Az idézés szabályai
Az idézés során a NAV-nak számos előírást és szabályt kell betartania, hogy az eljárás jogszerű és korrekt legyen. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szabályok minden esetben alkalmazandók, függetlenül attól, hogy az idézésre tanúként, adózóként vagy az adózóval szerződéses kapcsolatban állóként kerül sor. Az alábbiakban bemutatjuk az idézés legfontosabb szabályait:
Az idézés időpontja és helye
Az idézést úgy kell kézbesíteni, hogy az érintett személy legalább öt nappal a meghallgatás előtt értesüljön róla. Ez az időszak biztosítja, hogy az érintettnek elegendő ideje legyen felkészülni és megszervezni a megjelenését. Ha az idézést az idézett személy úgy veszi át, hogy a kézbesítés és a megjelenés időpontja között nem áll rendelkezésre az öt nap, akkor az idézés nem szabályszerű, így mulasztás esetén a jogkövetkezmények (bírság, elővezetés) sem alkalmazhatók.
Az idézett magánszemélyt a lakóhelye, illetve törvényes képviselő esetén a szervezet székhelye szerinti adóhatóság hivatalos helyiségébe kell idézni. Ha az ellenőrzést lefolytató adóhatóság más városban működik, mint ahol az idézett lakóhelye vagy a cég székhelye található, akkor a kihallgatás kétféleképpen történhet:
- Kérdések előzetes megküldése: Az ellenőrzést végző adóhatóság előzetesen megküldi a kérdéseket a lakóhely vagy székhely szerint illetékes NAV ellenőreinek, akik ezeket a kérdéseket felteszik a kihallgatás során.
- Revizorok személyes jelenléte: Az ellenőrzést folytató revizorok személyesen utaznak a kihallgatás helye szerinti adóhatósághoz, és ott személyesen hallgatják ki az idézettet.
Tapasztalataim szerint az ellenőrzést végzők gyakrabban választják a revizorok személyes jelenlétét. Egy ilyen személyes meghallgatás során ugyanis számos olyan körülmény merülhet fel, amely újabb vagy tisztázó kérdések feltevését igényli. Ezekre az ismeretlen ügyben eljáró helyi ellenőr nem tud megfelelően reflektálni, és nem is jogosult új kérdések megfogalmazására. Bár ritkán, de előfordulhat, hogy mégis a kérdések előzetes megküldésének módszerét alkalmazzák.
Az idézés formája és tartalma
Az idézésnek világos és részletes információkat kell tartalmaznia:
- Az érintett személy nevét.
- Az idézés okát és célját (például tanúvallomás vagy nyilatkozattétel).
- A személyes megjelenés pontos időpontját és helyszínét.
- Azokat a dokumentumokat és információkat, amelyeket az érintettnek magával kell hoznia.
- A megjelenés elmulasztásának következményeire való figyelmeztetést.
E szabályok garanciális jellegűek, amely azt jelenti, hogy bármelyik hiányában az idézés nem lesz szabályszerű, így amennyiben nem jelenünk meg, a jogkövetkezmények szintén nem alkalmazhatók.
Ezt az irányadó kúriai gyakorlat is alátámasztja, mely szerint az adóhatóság az adóhatóság az adózónak a jogszabályok megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Ezen a törvényi alapelv első fordulata magában foglalja azt az adóhatósággal szemben támasztott követelményt, hogy kerüljön sor az adózók jogkövető magatartásának elősegítésére, az ehhez szükséges tájékoztatás megadására.
Leggyakoribb kérdések az idézéssel kapcsolatban
Kérhetem-e, hogy írásban tegyek tanúvallomást vagy nyilatkozatot?
A NAV bizonyos esetekben elegendőnek tartja az írásbeli nyilatkozat vagy tanúvallomás megtételét, de gyakran a személyes meghallgatást részesíti előnyben. Különösen akkor kerülhet sor erre, ha a gazdasági eseményekkel kapcsolatosan az érintett személy hitelességéről, illetve az ügyhöz való kapcsolatáról személyesen kíván meggyőződni. Ennek általában nyomós oka van, például amikor felmerül a gyanú, hogy a tényleges cégvezető nevében valaki más járt el az üzleti ügyek intézése során.
Előfordulhat, hogy az érintett személy még akkor sem emlékszik a teljesítés minden releváns részletére, ha az adott gazdasági esemény (például egy építőipari szolgáltatás) több hónapig tartott. Ilyen esetekben indokolt lehet, hogy az idézett személy kérelmezze az írásbeli nyilatkozattételt. Az írásos nyilatkozat lehetőséget ad arra, hogy az érintett személy átgondoltan, az iratok ismeretében és a körülmények alaposabb visszaidézésével tegyen nyilatkozatot. Ez különösen fontos, mivel a véletlenszerű kérdések kereszttüzében könnyen előfordulhat, hogy az idézett személy tévesen nyilatkozik vagy tesz tanúvallomást. Ha később szükséges lenne kiigazítani vagy pontosítani a nyilatkozatot, a NAV ezt gyakran a szavahihetőség megkérdőjelezéseként értelmezheti.
Fontos megjegyezni, hogy a kérelmet alaposan meg kell indokolni, és a NAV-nak nem kötelessége helyt adni ennek. Ha a NAV nem engedélyezi az írásbeli nyilatkozattételt vagy tanúvallomást, az idézett személy köteles személyesen megjelenni az idézésben megjelölt időpontban és helyszínen. Azonban a saját ügyében az adózó nem köteles vallomást tenni, és a megtagadásra vonatkozó szabályok érvényesek. A személyes megjelenési kötelezettség ilyenkor tehát kötelező, de a nyilatkozat megtételének jogszerű megtagadására is lehetőség van, például önvádra kötelezés vagy hozzátartozók védelme esetén. Ezeket az indokokat megfelelően alá kell támasztani.
Kérhetem-e, hogy elhalasszák az időpontot?
Igen, kérheti az időpont elhalasztását, ha nem tud megjelenni a megjelölt időpontban. Ehhez haladéktalanul értesítse a NAV-ot, és indokolja meg a halasztás iránti kérelmét. Az indokok lehetnek egészségi állapot, egyéb kötelezettségek vagy más méltányolható okok. Általában telefonon is bejelentheti, ha nem tud az adott napon megjelenni, de célszerű ezt írásban is megerősíteni, hogy később igazolni tudja a jelzését.
A NAV az idézésben rendszerint megemlíti a halasztás lehetőségét, de gyakran csak indokolt és okiratokkal alátámasztott esetekben engedélyezi azt. Fontos megjegyezni, hogy az idézés kézbesítése és a megjelenés napja között legalább öt napnak kell eltelnie, így biztosítva elegendő időt a felkészülésre és az esetleges halasztási kérelem benyújtására.
A Kúria egy eljárási bírság kiszabásával kapcsolatos per során megállapította, hogy az adóhatóságnak nemcsak az idézésben kell megfelelő tájékoztatást nyújtania. Az adóhatóság kötelessége, hogy a halasztási vagy írásbeliségre irányuló kérelmeket időben elbírálja és az elutasításról az adózót a kitűzött időpont előtt értesítse.
A konkrét esetben a felperes pénteken nyújtott be kérelmet a következő keddi meghallgatás halasztására. Jogos elvárás, hogy erről időben döntés szülessen, amit az elektronikus kapcsolattartás szabályai lehetővé is tesznek. A Kúria ítéletében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen foglalta össze a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának alapvető szabályait, azonban tévedett abban, hogy az együttműködés követelményét kizárólag a felperes oldalán vette figyelembe.
Az együttműködés követelménye mindkét félre vonatkozik, így az adóhatóságnak is biztosítania kell a megfelelő tájékoztatást és az időben történő döntéshozatalt.
Köteles vagyok-e tanúvallomást vagy nyilatkozatot tenni?
Az idézéssel érintett személy nem minden esetben köteles nyilatkozatot tenni, de a személyes megjelenés kötelező. A tanú köteles vallomást tenni, illetve más ügyében a nyilatkozattétel is kötelező. A tanúvallomást és a nyilatkozattételt csak a törvényben meghatározott okokból lehet megtagadni. Az adózó saját ügyében a nyilatkozattételt indokolás nélkül megtagadhatja, de a megjelenési kötelezettségnek akkor is eleget kell tennie. Az erről szóló cikkeimet megtalálod itt és itt.
Elmehet-e helyettem az ügyvédem vagy a könyvelőm?
Nem, az idézett személy személyesen köteles megjelenni az idézésben megjelölt időpontban és helyszínen. Az ügyvéd vagy könyvelő jelen lehet és segíthet az eljárás során, de nem helyettesítheti az idézett személyt a meghallgatáson. Meghatalmazott képviselő az adózó saját ügyében csak írásban tehet nyilatkozatot az érintett személy helyett, személyesen nem. Más ügyében történt idézés esetén a meghatalmazott képviselő írásban sem tehet helyettünk nyilatkozatot vagy vallomást.
Vihetek-e magammal ügyvédet?
Igen, bár nem kötelező, erősen ajánlott ügyvédet vinni magával az idézésre, különösen bonyolult vagy jogilag összetett ügyek esetén. Az ügyvéd jelenléte segíthet biztosítani, hogy jogai ne sérüljenek, és a kihallgatás során megfelelő jogi tanácsokkal láthatja el Önt.
Következmények a megjelenés elmulasztása esetén
Ha az érintett személy nem jelenik meg az idézésre, és távolmaradását nem menti ki előzetesen, az alábbi következményekkel kell számolnia:
Eljárási bírság
Az idézés elmulasztása miatt eljárási bírság szabható ki az érintett személyre, feltéve, hogy az idézés szabályszerűen történt. Az eljárási bírság az általánosan alkalmazott szankció a megjelenési kötelezettség elmulasztása esetén.
Elővezetés
Amennyiben az érintett személy nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, az adóhatóság kérheti az elővezetését a rendőrség útján, amihez az ügyész előzetes hozzájárulása szükséges. Az elővezetésre rendkívül ritkán kerül sor. Tapasztalataim szerint a NAV gyakran nem biztosítja, hogy azok a tanúk vagy más adózók, akik nem jelennek meg, ne akadályozzák az adózó javára szolgáló tények feltárását. Például, ha a számlakibocsátó ügyvezetője nem veszi át az idézést, vagy nem jelenik meg, a NAV sokszor még a bírságot is mellőzi, és nem segíti elő a tényállás tisztázását az adózó javára.
Írásbeli nyilatkozattétel vagy tanúvallomás elmulasztása
Ha az érintett személy nem tesz eleget az írásbeli nyilatkozattétel vagy tanúvallomás kötelezettségének, az idézéshez kapcsolódó szankciók nem alkalmazhatók. Ebben az esetben más eljárásjogi alapon kerül sor bírság kiszabására.
Adózó jelenlétének joga a tanú vagy más adózó személyes nyilatkozattétele során
Ha a vizsgált adóalany ügyében más személyt idéznek be tanúként, az adóhatóság őt erről értesíteni köteles. Ez esetben személyes jelenlét biztosítja, hogy az érintett adózó a tanúhoz kérdést intézhessen vagy észrevételezési jogával élni tudjon. Ezáltal aktívan részt vehet az eljárásban és hozzájárulhat az ügy tisztázásához. Ha a tanú írásban tesz nyilatkozatot, az adózó számára akkor is biztosítani kell a kérdezés jogát. Ez történhet úgy, hogy előre felteheti kérdéseit, amelyeket a NAV továbbít a tanúnak. Amennyiben a tanú írásos nyilatkozattétele során az adózó kérdezési joga nem biztosított, erre bármikor indítványt tehet. Ez a jog a bírósági eljárásban is gyakorolható.
Más a helyzet, ha az idézett személy szerződéses kapcsolatban állt vagy áll a vizsgált adózóval. Ebben az esetben nem szükséges értesíteni az adózót a tanú meghallgatásáról.Ha az adózót nem értesítik egy más adóalany nyilatkozattételéről, a bíróság előtt indítványozható a korábbi nyilatkozattevő személyes meghallgatása. Ez lehetőséget biztosít az adózónak, hogy még nem tisztázott kérdésekre választ kapjon.
Összegzés
Ez a cikk átfogó áttekintést nyújtott az idézéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint a lehetséges következményekről és jogorvoslati lehetőségekről. Fontos megjegyezni, hogy a fenti információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Minden eset egyedi, és érdemes szakértői segítséget kérni a konkrét helyzetek kezelésére.
Ha további kérdései vannak, vagy személyre szabott jogi tanácsadásra van szüksége, keresse fel irodánkat. Szívesen segítünk eligazodni az adóügyek bonyolult világában.
Továbbá, látogasson el az Egy perc jog blogunkra, ahol számos hasznos cikket talál az adóügyek és egyéb jogi témák kapcsán. Tájékozott olvasóink mindig egy lépéssel előrébb járnak, így Ön is naprakész lehet a legfrissebb jogi információkkal.
dr. Szőke Ágnes Éva LL.M
ügyvéd/adójogi szakjogász