A koronavírus járvány elleni védekezés újabb intézkedéseként 2020. március 27-én megjelent a Magyar Közlönyben a Kormány 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelete (Kormányrendelet) a kijárási korlátozásról. A napi sajtóban számos hír, értelmezés látott napvilágot, mi azokról a tényekről tájékoztatjuk Önöket, amelyek jogászi szemmel a rendelkezésekből következnek.
Először is tisztázzuk mi a különbség a kijárási korlátozás és a kijárási tilalom között?
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 70. § (5) bekezdése vonatkozik a kijárási tilalomra, mely szerint: „Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (a továbbiakban: kijárási tilalom). A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a kormányzati internetes oldalak, a sajtótermék és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.” Elrendelhető továbbá az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, továbbá az is, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.
Mint azt látni fogjuk a Kormányrendeletben rögzített intézkedések csak korlátozásnak tekinthetők, amelynek elsődleges célja, hogy az emberek közötti kontaktusok száma csökkenjen, és legfőképp az új koronavírus járvány leginkább veszélyeztetett korosztályának, a 65 év felettiek védelme.
De melyek a legfontosabb korlátozások a most kihirdetett Kormányrendelet szerint?
A korlátozások egyik legfontosabb eleme és egyik legellenőrizhetőbb pontja az, hogy az élelmiszerüzlet, drogéria, piac vagy gyógyszertár 9.00 óra és 12.00 óra között kizárólag a 65. életévüket betöltött személyek által látogathatók, tehát ezen idő alatt ezeken a helyeken csak ők és az üzletben foglalkoztatottak tartózkodhatnak. Ezen rendelkezések betartatásának felelőssége az üzemeltetőket terheli.
Fontos megjegyezni tehát, hogy április 11-éig vásárlási szokásainkat a napi szükségleti cikkek beszerzése tekintetében át kell alakítanunk és amennyiben nem tartozunk a veszélyeztetett korcsoportba, akkor ezeket az üzleteket csak12 óra után tudjuk csak felkeresni.
Mindenki köteles továbbá más emberekkel a szociális érintkezést a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani, beleértve a tömegközlekedést is. Ez alól természetesen és értelemszerűen az egy háztartásban élők kivételt képeznek.
Vendéglátó üzletben – az ott foglalkoztatottak kivételével –tilos tartózkodni, de elvitelre az ételek kiadása és szállítása engedélyezett. A korábbi rendelkezések hatályon kívül helyezésével március 28-ától a vendéglátó üzletből időbeli korlátozás nélkül lehet ételeket kiadni és szállítani, azonban ott az ételt elfogyasztani a továbbiakban még 15 óráig sem lehet.
A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására is április 11-éig kizárólag alapos indokkal kerülhet sor.
Az alapos indokokat a Kormányrendelet tételesen felsorolja. Mivel az engedélyezett tevékenységek elég széles kört ölelnek fel, ebből is látható, hogy csak korlátozásról és nem tilalomról beszélhetünk.
Ezek az alapos indokok a következők:
- A munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység és ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás.
- Kiskorú gyermek kísérése napközbeni kiscsoportos felügyeletre.
- Az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, amelybe beletartoznak különböző egészségügyi szolgáltatások is (pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna).
- Az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés azzal a kitétellel, hogy ezek külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.
- A házasságkötés és a temetés szűk családi körben.
- Vásárlás
- Élelmiszerüzletben és drogériában, állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben, mezőgazdasági üzletben, ideértve műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat, piacon, gyógyszertárban, üzemanyag-töltőállomáson és dohányboltban.
- Szolgáltatások igénybevétele az alábbiak szerint:
- fodrász, manikűrös,
- szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások,
- a gépjármű- és kerékpár szerviz, mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos szolgáltatások,
- a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások,
- hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások, de csak a legszükségesebb esetben
- Állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása.
- Állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása.
- A szülői jogok és kötelezettségek.
- A hitéleti tevékenység.
- Segítségnyújtás a magáról gondoskodni nem tudó, vagy segítségre szoruló személy (például kiskorú személy, idős személy és beteg személy) részére, azzal, hogy a szociális érintkezés a lehető legkisebb mértékű legyen.
Ki ellenőrzi a korlátozó intézkedések betartását?
A Kormányrendelet szerint a szabályok betartását a rendőrség ellenőrzi és azok megszegése esetén a Rendőrségről szóló törvény szerinti intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja a szükségesség és arányosság követelményének figyelembe vételével. Ez jelen esetben azt is jelentheti, hogy a rendőrségi járőrök mérlegelésére van bízva, hogy mely esetekben állapítják meg a szabályszegést, lépnek fel a szabályszegőkkel szemben, és az intézkedés során – a felhatalmazás keretei között – milyen kényszerítő vagy egyéb intézkedéseket alkalmaznak.
Milyen jogkövetkezmény alkalmazható a korlátozó intézkedéseket megszegő személyekkel szemben?
Mint minden korlátozó intézkedésnél, jelen esetben kérdésként merülhet fel, hogy a szabályok betartása miként ellenőrizhető, illetve a Kormányrendeletben foglalt „alapos ok” miként igazolható. Az, hogy valaki másfél méter távolságot tart-e más személyektől nyilvánvalóan szemrevételezéssel nem állapítható meg és a kijárás célja sem ellenőrizhető kétséget kizáróan. Egy biztos, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése a járvány terjedését hivatott szolgálni, ezek a szabályok értünk, miattunk kerültek bevezetésre.
Ahogy arra már fentebb utaltunk az egyik legellenőrizhetőbb és legfontosabb pontja a Kormányrendeletnek az, hogy a 65 év felettiek a napi vásárlásaikat úgy tudják lebonyolítani, hogy eközben a szociális érintkezéseik minimálisak legyenek. Ezen szabályok betartása egyszerű módon ellenőrizhető mind az üzemeltetők, mind a hatóságok részéről.
A korlátozó intézkedéseket megszegő személyek szabálysértést követnek el. Az említett szabálysértés pénzbírsággal sújtható, amely 5 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet.
Természetesen ne feledjék, hogy minden olyan esetben, amikor jogtalannak tartják az alkalmazott intézkedést, akkor jogorvoslati jog illeti meg Önöket, mellyel minden joghátrány kilátásba helyezése nélkül élhetnek. Felhívjuk azonban figyelmüket, hogy jogorvoslati joguk érvényesítése során bizonyítaniuk kell tudni saját álláspontjukat, és az intézkedés jogellenességét vagy eltúlzott voltát.
A Kormányrendelet 2020. március 28. napján 0.00 órakor lép hatályba és április 11. napján hatályát veszti.
dr. Magyar Szilvia és dr. Szőke Ágnes Éva