A veszélyhelyzet és az azzal összefüggő új fogalmak, mint például a rendkívüli jogrend nem csak a közvélemény, de valamennyi jogalkalmazó számára számtalan új és sok esetben bizonytalan helyzetet eredményez. A jogbizonytalanságot fokozza a sok esetben részletszabályok nélküli rendeletalkotás is, ahol a joggyakorlatra vár az a feladat, hogy az új szabályokat értelmezze és ezzel az egyes rendelkezések alkalmazási körét kijelölje, pontosítsa.
Az alábbiakban a veszélyhelyzetre vonatkozó és az annak kihirdetésével járó rendkívüli jogrendre vonatkozó szabályokat tekintjük át.
A Kormány a koronavírus-járvány miatt első alkalommal kormányrendeletben (40/2020. (III.11.) Korm. rendelet) veszélyhelyzetet rendelt el, melyet 282/2020. (VI.17.) Korm. rendelettel szüntetett meg, A jelenlegi veszélyhelyzetet a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel rendelte el a Kormány.
De mit is jelent a veszélyhelyzet, mikor kerülhet elrendelésre és mit tehet ilyen esetekben a Kormány?
Az Alaptörvény a ’különleges jogrendről’ külön fejezetben rendelkezik és ezen belül hat különleges állapotot különböztet meg, ezek a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet.
A különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető – kivéve az emberi élethez és az emberi méltósághoz való jog, valamint az igazságszolgáltatáshoz fűződő olyan jogok, mint a bírósághoz fordulás joga, tisztességes eljáráshoz való jog, védelemhez való jog – vagy az Alkotmányban meghatározott mértéken túl korlátozható. Az Alkotmánybíróság működését ugyanakkor még veszélyhelyzet esetén sem lehet felfüggeszteni vagy korlátozni.
Ha a különleges jogrend kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn, a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv a különleges jogrendet megszünteti.
A Kormánynak az Alaptörvény ad felhatalmazást, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethessen ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethessen be. Ilyen veszélyhelyzetnek minősül a járvány is.
Veszélyhelyzet esetén a Kormány rendeletet alkothat, amellyel – a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –
– egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
– törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint
– egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Fentiek alapján tehát a veszélyhelyzet fennállása alatt ezek a rendeletek lesznek az irányadóak, tehát a Kormány rendeleti úton eltérhet a törvényi szabályoktól. A Kormány rendeleteivel a veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben és területen rendkívüli intézkedéseket vezethet be, illetve azok végrehajtására adhat felhatalmazást.
A veszélyhelyzet során megalkotott rendelet 15 napig marad hatályban, de ezt az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthatja.
Már a bevezetőben említett, veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendeletek veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölték ki, akinek a feladatellátását a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti. Ezekben a rendeletekben a Kormány kérte a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában az állampolgárok együttműködését is.
A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek. E különleges jogrend alapján már számtalan intézkedés került elrendelésre pl. rendkívüli ítélkezési szünet, felsőoktatási intézmények látogatásának a tilalma; a vendéglátó üzletekben történő tartózkodás tilalma 15.00 óra után 06.00 óráig, színház, tánc-, zeneművészeti esemény, mozi, múzeum látogatás tilalma, üzletben történő tartózkodás tilalma 15.00 óra után 06.00 óráig, az illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító üzlet, továbbá a gyógyszertár, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzlet, az üzemanyag-töltőállomás és a dohánybolt kivételével stb., de például ilyen kormányrendelet hosszabbította meg az egyes lejáró személyi okmányok érvényességét is. Így például a 38/2022. (II.11.) Korm. rendelet szerint a 2020. március 11. napján vagy azt követően 2022. május 31. napjáig lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30. napjáig érvényes.
Milyen módon érintheti a gazdálkodó szervezeteket a veszélyhelyzet?
A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben a Magyar Állam felügyelete alá vonható.
A Magyar Állam nevében ilyen esetben az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el, aki
- áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét,
- jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,
- a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben.
A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait.
A Kormány rendeletei a Magyar Közlönyben https://magyarkozlony.hu/) kerülnek közzétételre. A rendelet halasztást nem tűrő esetben – a rendelet szövegének szó szerinti beolvasásával – közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető.
A https://net.jogtar.hu/ címen a veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok külön összegyűjtve megtalálhatók.
dr. Szőke Ágnes Éva