Késedelmi kamat és a behajtási költségátalány

Fizetési késedelem a vállakozások között

A vállalkozások világában a fizetési késedelem nem ritka jelenség, és ennek kezelése jelentős felelősséget ró mind a jogosultra, mind a kötelezettre. A késedelmi kamat olyan kulcsfontosságú eszköz, amely a fizetési határidők betartására ösztönöz, miközben kompenzálja a jogosultat az anyagi hátrányokért.

Előző cikkünkben a fizetési határidők és számlázási szabályok alapvető kérdéseit tárgyaltuk, most pedig a fizetési késedelem következményeire fókuszálunk. Részletesen bemutatjuk a késedelmi kamat működését, a behajtási költségátalány szabályait, és megvizsgáljuk a kapcsolódó adózási és bírói gyakorlatot. Gyakorlati példákon keresztül segítünk eligazodni, hogy vállalkozása pénzügyi viták helyett a hatékony együttműködésre koncentrálhasson.

Mi számít fizetési késedelemnek?

Fizetési késedelemről akkor beszélünk, ha a kötelezett nem teljesíti pénzbeli kötelezettségét a szerződésben meghatározott határidőre. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz fizetési határidőt, a Polgári Törvénykönyv előírása szerint a számla kézhezvételétől számított 30 napos határidő az irányadó. A fizetési késedelem tehát előfordulhat egyértelműen meghatározott fizetési határidő túllépésével, vagy – ha a szerződés nem rendelkezik másként – a számla kézhezvételétől számított 30 napon túl. Ez a jogi következmény automatikusan beáll, függetlenül attól, hogy a késedelem szándékos vagy adminisztratív okból történt.

Bírói gyakorlat

Egy peres ügyben a felek között vita alakult ki arról, hogy a számla késedelmes kibocsátása mentesítheti-e a kötelezettet a fizetési kötelezettség alól. A felek szerződésében nem határozták meg pontosan a számlázás határidejét, és a jogosult több mint 60 nappal a teljesítés után állította ki a számlát. A bíróság döntése értelmében a jogosult késedelmes számlakibocsátása nem mentesíti a kötelezettet a fizetési kötelezettség teljesítése alól. Ez azért van így, mert a kötelezett fizetési kötelezettsége a szerződés szerinti teljesítéshez kötődik, nem pedig a számla kiállításához.

Ugyanakkor a bíróság kiemelte, hogy a számla kézhezvételének időpontja meghatározó a késedelmi kamat számítása szempontjából. Ha a szerződés nem rendelkezik másként, a fizetési határidő a számla kézhezvételétől számított 30 nap. Ezért a késedelmi kamat csak a számla kézhezvételétől indul, még akkor is, ha a kötelezett fizetési kötelezettsége már korábban fennállt. A számla tehát egyrészt biztosítja a késedelmi kamat számításának kezdőpontját, másrészt védi a jogosultat abban, hogy érdekei a fizetés érvényesítése során ne sérüljenek. (BH2024. 112.)

Gyakorlati példa:

Egy vállalkozás 2024. április 1-jén teljesít egy szolgáltatást, de csak június 15-én állítja ki a számlát, amit a vevő június 20-án vesz át. A fizetési határidő július 20., és a késedelem ezt követően lép életbe. Bár a jogosult számlázási késedelme jogilag problémát okozhat, a vevő továbbra is köteles teljesíteni fizetési kötelezettségét. A késedelmi kamat számítása azonban csak június 20-tól, a számla kézhezvételétől indul.

Késedelmi kamat vállalkozások között

A jogszabályok speciális szabályokat állapítanak meg a késedelmi kamatra, hogy fenntartsák a vállalkozások közötti pénzügyi fegyelmet. A késedelmi kamat nem csupán kompenzáció a jogosult számára, hanem fontos eszköz a határidőben történő fizetések ösztönzésére is.

A Polgári Törvénykönyv speciális szabályokat ír elő a vállalkozások közötti késedelmi kamatra, ha a felek a szerződésükben eltérő feltételekben nem állapodtak meg. Ebben az esetben a kamat mértéke a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke. Ez az emelt kamatláb biztosítja, hogy a jogosult a késedelmes fizetés miatt ne szenvedjen anyagi hátrányt.

A felek azonban eltérhetnek a törvényi mértéktől, és szabadon kiköthetnek magasabb vagy akár alacsonyabb kamatlábat is, feltéve, hogy ez nem sérti a tisztesség és jóhiszeműség követelményét. Ha a jogosult hátrányára indokolatlanul alacsony, vagy a kötelezett hátrányára túl magas kamatmértéket állapítanak meg, az a szerződéses feltétel megtámadható, és tisztességtelennek minősülhet.

Miért érdemes tisztában lenni a késedelmi kamat szabályaival?

A késedelmi kamat nem kizárólag a jogosult anyagi érdekeinek védelmét szolgálja, hanem a kötelezett számára is egyértelmű kereteket biztosít. A törvény ugyanakkor kógens szabályokkal védi a jogosultat attól, hogy a szerződésben indokolatlanul kedvezőtlen feltételekbe kényszerüljön. Például a késedelmi kamat kizárására vagy annak az előírt mérték alatti megállapítására irányuló szerződési feltétel semmis, kivéve, ha kötbér fizetését is kikötötték a késedelem esetére.

A késedelmi kamat számítása

A késedelmi kamat számítása alapvetően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat alapján történik, amelyhez a vállalkozások közötti szerződések esetében nyolc százalékpontot kell hozzáadni. Ez azt jelenti, hogy a késedelmi kamat mértéke a törvény által meghatározott feltételek szerint stabil és kiszámítható, feltéve, hogy a felek szerződésükben nem állapodtak meg eltérő módon.

Szerződéses szabadság: Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Polgári Törvénykönyv diszpozitív rendelkezései alapján a felek szabadon eltérhetnek a törvényi alapkamattól, feltéve, hogy az eltérés nem tisztességtelen. Például:

• Magasabb kamat rögzítése: Ha a jogosult nagyobb biztosítékot szeretne, megállapodhatnak 10%-os alapkamat + 8%-os pótlékban.
• Alacsonyabb kamat alkalmazása: Egy stabil üzleti kapcsolat esetén a felek alacsonyabb, például alapkamat + 4%-os mértéket is kiköthetnek.

Fontos azonban, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek – például a kamat mértékének indokolatlan csökkentése vagy a jogosult hátrányos helyzetbe hozása – megtámadhatók vagy semmisek.

A BH2024. 4788 számú kúriai döntés fontos iránymutatást tartalmaz a késedelmi kamat alkalmazása kapcsán. Az ügy központi kérdése az volt, hogy a felek szerződésükben nem határozták meg pontosan a fizetési határidőt és a késedelmi kamat számításának kezdő időpontját. A bíróság megállapította, hogy a késedelmi kamat a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó tartozás késedelme esetén automatikusan esedékessé válik, a mértéke pedig az adott naptári félévben érvényes alapkamat és a nyolc százalékponttal növelt értéke.

A bíróság indokolásában kiemelte, hogy a késedelmi kamat kizárólag a szerződés alapján keletkezett pénztartozásokra alkalmazható. Más kötelmi jogviszonyokból, például szerződésen kívüli kártérítésből eredő tartozások esetén ez a mérték nem alkalmazható. A döntés hangsúlyozta továbbá, hogy a késedelmi kamat kógens szabályozása megakadályozza a jogosult érdekeinek aránytalan csorbítását, például a kamat kizárásával vagy indokolatlan csökkentésével.

Példa a késedelmi kamat alkalmazására:

Egy vállalkozás 5 millió forintos számlát állít ki 2024. április 10-i teljesítéssel és május 10-i fizetési határidővel. A számla kiegyenlítése csak július 15-én történik meg.

• Jegybanki alapkamat (2024. január 1.): 7,75%.
• Alapértelmezett kamatláb: 7,75% + 8% = 15,75%.
• Eltérő megállapodás esetén: Ha a felek 12%-os kamatlábat kötöttek ki, az lesz az irányadó.
• Késedelmes napok száma: 66.
• Kamat számítása: 5 000 000 Ft × kamatláb ÷ 365 × 66 nap.

Ez az eset rávilágít arra, hogy a felek megállapodása alapvetően módosíthatja a késedelmi kamat mértékét.

Mit jelent ez a jogosult és kötelezett szempontjából?

Jogosulti oldal: Mire kell figyelni?

A jogosult szabadon érvényesítheti a késedelmi kamatot, azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a kamat tőkésítése tilos. Ez azt jelenti, hogy a késedelmi kamatot nem lehet az eredeti tartozáshoz hozzáadni, és az így megnövelt összeg után további késedelmi kamatot követelni. A kamat számítása kizárólag a késedelmi időszak alatt, naponta esedékes módon történhet, egészen addig, amíg a kötelezett a tartozást teljes egészében meg nem fizeti.

Kötelezettek: Hogyan védekezhetünk tisztességtelen feltételek ellen?

Ha a jogosult indokolatlanul magas késedelmi kamatot köt ki, vagy a kamatot tőkésíteni próbálja, a kötelezett megtámadhatja a szerződési feltételt a tisztesség és jóhiszeműség elvének megsértése miatt.

Mi a legfontosabb tanulság?

A késedelmi kamat szigorúan szabályozott eszköz, amely mind a jogosult, mind a kötelezett érdekeit védi. A jogosult számára lehetőséget nyújt az anyagi hátrányok kompenzálására, míg a kötelezettet megóvja az indokolatlan és tisztességtelen szerződési feltételektől. A feleknek érdemes előre tisztázniuk a kamatszabályokat a szerződésben, hogy elkerüljék a későbbi vitákat és biztosítsák az együttműködés zökkenőmentességét.

Vállalkozások között érvényesíthető szankció: a behajtási költségátalány

A behajtási költségátalány a vállalkozások egymás közötti ügyleteiben és a szerződő hatóságokkal szembeni kereskedelmi ügyletek során alkalmazható pénzügyi szankció. Ez a késedelmes fizetés miatti adminisztratív költségek fedezésére szolgál, és magánszemélyekkel szemben nem érvényesíthető.

Ez a szankció nemcsak a jogosult érdekének védelmét szolgálja, hanem a pénzügyi fegyelem betartását is ösztönzi. Lássuk részletesen, hogyan működik ez a jogintézmény a gyakorlatban.

Mikor jár a behajtási költségátalány?

A behajtási költségátalány minden olyan kereskedelmi ügyletnél érvényesíthető, ahol a kötelezett késedelmesen teljesíti pénzügyi kötelezettségét. Ez az összeg – amely minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeg – a késedelmes fizetés miatt felmerülő adminisztratív költségek fedezésére szolgál. Az aktuális összeget a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama alapján kell kiszámítani.

A költségátalány fontos jellemzői

1. Független az adósság összegétől: A 40 eurós átalány minden késedelmes fizetés esetén jár, az adósság nagyságától függetlenül.
2. Nem függ a tényleges költségektől: A behajtási költségátalány megfizetése akkor is kötelező, ha a jogosultnak nem merült fel konkrét behajtási költsége.
3. Késedelmenként jár: Az átalány minden késedelem után követelhető, nem pedig számlánként. Azonban, ha a szerződésben részletfizetésben állapodtak meg, minden egyes késedelmes részlet esetén új átalány jár.
4. Nem zárható ki a szerződésben: A költségátalány kizárása vagy annak csökkentése semmisnek minősül. Ugyanakkor a felek megállapodhatnak annál magasabb összegben, ha azt a szerződés kifejezetten tartalmazza.
5. Jogvesztő határidő: A jogosultnak a költségátalány érvényesítésére egy év áll rendelkezésére a késedelem beálltától számítva. Ha ezen időn belül nem történik felszólítás, az igény elévül.

Hogyan válik esedékessé?

A költségátalány esedékessé válása az első felszólítás időpontjához kötött, ha a kötelezett önként nem teljesítette azt. Amennyiben az igény egy éven belül érvényesítésre kerül, a behajtási költségátalány az általános elévülési idő, azaz öt év alatt követelhető.

Példa a gyakorlatból:

Egy vállalkozás 375 000 forint értékű szolgáltatásért 2023. szeptember 1-jén kiállított számlát. A fizetési határidő szeptember 30. A kötelezett csak október 15-én teljesítette tartozását. A késedelem miatt a jogosult követelheti a késedelmi kamatot és a 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt. Ha az MNB árfolyama október 1-jén 380 Ft/euró volt, a költségátalány összege:
40 euró × 380 Ft = 15 200 Ft.

Bírói gyakorlat

A Fővárosi Ítélőtábla egy 2021-es döntésében hangsúlyozta, hogy a behajtási költségátalány kizárása vagy annak mértékének csökkentése semmis. A bíróság megerősítette, hogy az átalány célja a jogosult érdekeinek védelme, ezért annak érvényesítése nem köthető további feltételekhez.

A bírósági döntések alapján fontos megérteni, hogy:

• A költségátalány érvényesítése automatikusan jár, amint a késedelem bekövetkezik.
• A kötelezett késedelmes fizetése további következményekkel, például késedelmi kamattal és behajtási költségekkel jár.

A behajtási költségátalány közlése: Számla vagy fizetési felszólítás?

A behajtási költségátalány sajátos helyzete miatt nem szükséges számlát kiállítani róla, mivel nem minősül termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak, így az áfa hatálya alá sem tartozik. Ehelyett a jogosultnak fizetési felszólításban kell közölnie az igényt a kötelezettel. A felszólítás tartalma:

1. Az összeg pontos megjelölése: Például „40 euró, amely az MNB 2024. március 1-jén érvényes árfolyamán számítva 15 200 Ft.”
2. Jogszabályi hivatkozás: Például: „A behajtási költségátalány a Polgári Törvénykönyv 6:155. §-a alapján jár.”
3. A késedelem tényének rögzítése: Például: „A 2024. január 10-én kiállított számla fizetési határideje 2024. február 10. volt, de a fizetés 2024. március 1-jén történt meg.”

Ez a közlés megfelelő alapot biztosít az igény érvényesítéséhez, akár bírósági úton is.

Adózási szempontok

A behajtási költségátalány adózási és számviteli kezelése mind a jogosult, mind a kötelezett oldaláról eltérő figyelmet igényel.

Jogosulti oldalon:

• A behajtási költségátalány nem tartozik az áfa hatálya alá, így áfát nem kell rá felszámítani.
• A bevételt csak akkor lehet elszámolni, amikor az ténylegesen befolyt. Addig követelésként kell nyilvántartani.

Kötelezett oldalán:

• A költséget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, és ez csökkenti az adózás előtti eredményt.
• A behajtási költségátalány kifizetése nem von maga után áfa-levonási jogot, mivel nem áfaköteles tétel.

Példa a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány együttes alkalmazására

Egy vállalkozás 1 millió forintos számlát állított ki 2024. január 1-jén, amelynek fizetési határideje február 1. A kötelezett március 1-jén fizette meg az összeget. A késedelmes fizetés következményeként a jogosult mind a késedelmi kamatot, mind a behajtási költségátalányt érvényesítheti.

Hogyan számolható a késedelmi kamat? A 2024. január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat 7,75%, amelyhez a vállalkozások közötti szerződések esetében nyolc százalékpontot kell hozzáadni, így a kamatláb 15,75%. A késedelem ideje 29 nap (február 2-tól március 1-ig).

• Késedelmi kamat számítása:
  1 000 000 Ft × 15,75% ÷ 365 × 29 nap = 12 493 Ft.

Hogyan számolható a behajtási költségátalány?
A behajtási költségátalány minimális összege 40 euró, amelyet az aktuális árfolyamon kell forintban meghatározni. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama szerint ez az összeg például 380 Ft/euro árfolyamon:

• Átalány összege:
  40 euró × 380 Ft = 15 200 Ft.

Közlés módja
A jogosult március 2-án fizetési felszólítást küld, amely tartalmazza mind a késedelmi kamat pontos összegét, mind a behajtási költségátalány jogalapját és összegét. Számla kiállítás nem szükséges, a felszólítás is elegendő az érvényesítéshez.

Összes követelés:

• Késedelmi kamat: 12 493 Ft
• Behajtási költségátalány: 15 200 Ft
• Összesen: 27 693 Ft.

Ez az egyszerű példa rávilágít arra, hogy a jogosult számára a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány hatékony eszközök a késedelmes fizetéssel járó anyagi hátrányok enyhítésére. A kötelezett számára pedig egyértelművé teszi, hogy a fizetési fegyelem megsértése jelentős pénzügyi terhekkel járhat.

A fizetési késedelem, a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány kérdései összetett jogi és pénzügyi szabályozási területet érintenek, amelyek értelmezése az adott körülményektől és a konkrét ügy részleteitől függ. Bár ez a cikk arra törekszik, hogy átfogó és közérthető információkat nyújtson, a benne foglaltak nem tekinthetők teljeskörű jogi vagy pénzügyi tanácsnak.Fontos kiemelni, hogy a bíróságok és hatóságok egyedi ügyekben másként is értelmezhetik az itt ismertetett szabályokat. Ezért, ha konkrét helyzetben tanácsra, támogatásra van szüksége, forduljon bizalommal irodánkhoz, ahol személyre szabott szakmai segítséget nyújtunk. Célunk, hogy segítsük vállalkozását a jogi és pénzügyi akadályok leküzdésében, biztosítva a zökkenőmentes és biztonságos üzleti működést.