A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozások közötti készpénzfizetés Magyarországon jogszabályi korlátozás alá esik. A szabály célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, valamint az adóbevételek beszedésének és ellenőrizhetőségének biztosítása.
Bár a digitális fizetés térnyerése egyértelmű, a készpénzfizetés a vállalkozások közötti ügyletekben továbbra is jelen van. Ez elsősorban a mikro- és kisvállalkozásokat érinti. Különösen az építőiparban, a vendéglátásban és a nagybani piacok körében. Ezekben az ágazatokban a tevékenység jellegéből adódóan jelentős a készpénzforgalom.
Tipikus példát jelentenek az utcai ételárusítók és a vásárokon kitelepült vállalkozások. Ezeken a helyszíneken a vásárlók jellemzően készpénzben fizetnek. Emiatt az áru ellenértéke is gyakran helyben, készpénzben kerül kiegyenlítésre a szállító részére.
A gyakorlat sok esetben a vállalkozások közötti bizalmatlanságból fakad. Különösen akkor, ha nem bejáratott üzleti kapcsolatról van szó. A NAV által kiszabható mulasztási bírság elkerülése érdekében ezért elengedhetetlen a vonatkozó szabályok ismerete.
Kire vonatkoznak a készpénzfizetés korlátozását előíró adójogi rendelkezések?
A készpénzfizetési korlátozások az adózás területén jelentős témát jelentenek, melyek különösen a pénzforgalmi számlával rendelkező adóalanyok közötti tranzakciókat érintik. Fontos tudni, hogy az adójog által meghatározott készpénzfizetési szabályok elsősorban azon adózók közötti fizetésekre vonatkoznak, akik kötelesek pénzforgalmi számlát nyitni.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók közé tartoznak a belföldi jogi személyek és az áfa-fizetésre kötelezett természetes személyek, beleértve az egyéni vállalkozókat is. Ezen adóalanyok számára elengedhetetlen, hogy legalább egy belföldi pénzforgalmi számlát működtessenek. Ezen keresztül történik a vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközeik kezelése, valamint az egymás közötti készpénzforgalom lebonyolítása.
Magánszemélyek kézpénzes fizetése
Bár a címből következően jelen cikkemben elsősorban a készpénz fizetés adójogi szabályaira koncentrálok, de néhány szóban arra is kitérek, hogy a magánszemélyekre mennyiben terjed ki a készpénzfizetés korlátozása.
Az adójogi és pénzmosás elleni szabályozások kulcsfontosságúak a pénzügyi biztonság és a tisztességes gazdasági tevékenységek biztosításában. Ezek a szabályok különféle korlátokat állítanak a készpénzfizetések elé. Céljuk a gazdasági tevékenységek átláthatóságának növelése és a törvénytelen tevékenységek, mint például a pénzmosás, megakadályozása.
Bár az adójogi előírások elsősorban az adózók közötti nagyobb összegű készpénzfizetésekre koncentrálnak, a pénzmosásról szóló törvények tovább mennek, és magánszemélyek esetében is előírják a készpénzes tranzakciók bizonyos szintű ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szektorban tevékenykedő szolgáltatók (például bankok, pénzügyi tanácsadók) mellett olyan szakmák képviselői is, akik gyakran vesznek részt ügyletek lebonyolításában (ügyvédek, közjegyzők, könyvelők, ingatlanközvetítők), szigorú szabályokat követnek az ügyfelek pénzmozgásainak átvilágítása terén. Amikor az ügylet értéke meghaladja a 4,5 millió forintot, ezek a szakemberek kötelesek ügyfél-átvilágítást végezni. Ezzel szemben az árukereskedőknek már 3 millió forint feletti készpénzes tranzakciók esetén is kötelezően elemezniük kell a fizetés forrását.
Fontos megjegyezni, hogy a magánszemélyek közötti jogügyletek, mint például a személyes értékesítések vagy kölcsönök, nem tartoznak e korlátozások hatálya alá. Ezáltal a magánszemélyek szabadabban kezelhetik készpénzes tranzakcióikat, amennyiben azok nem érik el a törvény által meghatározott ellenőrzési küszöböket.
Ezek a szabályok egyensúlyt teremtenek a pénzügyi biztonság megerősítése és a gazdasági szereplők mozgásterének megőrzése között, miközben hozzájárulnak a gazdasági tevékenységek tisztességének fenntartásához.
Belföldi vagy külföldi pénzforgalmi számla?
Gyakran merül fel a kérdés, vajon lehet-e a környező vagy egyéb uniós országokban pénzforgalmi számlát nyitni. Szükséges-e ezeket bejelenteni, és elfogadott-e, ha belföldi vállalkozások külföldi számlákat használnak egymás közötti elszámolásokhoz?
A pénzforgalmi számla alatt egy olyan fizetési számlát értünk, amit a tulajdonos a napi gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmának intézésére nyit. A törvények előírják, hogy minden belföldi adóalany rendelkezzen legalább egy belföldön nyitott számlával. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a vállalkozások külföldi pénzforgalmi számlát nyitva tartsanak és azon keresztül bonyolítsák pénzforgalmukat. A fontos, hogy a gazdasági társaságoknak minden külföldi pénzintézetnél vezetett számlájukat be kell jelenteniük az adóhatósághoz.
A külföldi számlákról való pénzforgalom során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseinek fókuszában általában az áll, hogy a tranzakciók dokumentáltak és összhangban vannak-e a számviteli nyilvántartásokkal. Bár a NAV általában nem emel kifogást a külföldi számlákon bonyolított pénzforgalom ellen, a vállalkozásoknak kötelezettségük van belföldi pénzforgalmi számlát nyitniuk 15 napon belül alapításuk után. A számla megnyitásának tényét a bank továbbítja az adóhatóságnak. A külföldön nyitott számlák bejelentése viszont az adóalany feladata.
Üzleti partnerek számlaszámainak ellenőrzése a cégjegyzékből is lehetséges. Itt a belföldi számlavezető pénzintézet mellett a számla nyitásának és zárásának dátumai is megtekinthetők.
Mit jelent a készpénzfizetési korlát?
Készpénzfizetési korlátként az adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adóalanyok az adóköteles tevékenységük keretében más pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett adózónak a szolgáltatásuk vagy termékértékesítésük ellenértékeként egy naptári hónapban, szerződésenként legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthetnek készpénzfizetést.
A készpénzfizetési korlát megsértése esetén az adóhatóság mindkét felet, tehát a készpénzt teljesítő és az azt elfogadó adóalanyt is mulasztási bírsággal sújtja, méghozzá ugyanolyan mértékben. A mulasztási bírság mértéke a másfél millió forint feletti rész 20%-a. A bírság a készpénzfizetési korlát megszegése esetén kötelezően alkalmazandó. Tehát annak kiszabása körében az adóhatóság nem mérlegelhet. Megjegyzem azonban, hogy mivel a készpénzfizetés teljesítését csak a kapcsolt vállalkozásoknak kell bejelenteni, ezért a jogsérelem általában – miután a teljesítés módja nem a számla kötelező tartalmi eleme – az adóhatóság egyik félnél végzett ellenőrzése során szokott látókörbe kerülni.
A másfél millió forintba az áfa is beletartozik, vagy csak a nettó összeg?
Amennyiben az ellenértéknek az áfa is része, akkor a teljes (bruttó) összeget kell figyelembe venni a készpénzfizetési korlát szempontjából. Így tehát ha az áfa tartalom miatt haladja meg a készpénzfizetés a másfél milliós értékhatárt, az akkor is jogszabálysértőnek minősül.
Részletfizetés esetén vagy ha a teljesítés több szerződésben kerül rögzítésre, akkor hogyan kell figyelembe venni a készpénzfizetési korlátot?
Ha a felek az adott ügylet pénzügyi teljesítésére vonatkozóan részletfizetésben állapodtak meg és az adott hónapban készpénzben fizetett részlet nem haladja meg a másfél millió forintot, a jogügylet nem jogszabálysértő, így nem is szankcionálható.
A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapelvi jellegű előírás, amely a jogszabályok céljának megkerülését hivatott megakadályozni. E követelmény akkor sérül, ha a felek a készpénzfizetési korlát kijátszása érdekében egyetlen gazdasági ügyletet több szerződésben rögzítenek. Ilyen esetben a szerződések formális elkülönítése nem a gazdasági tartalmat tükrözi, hanem a jogszabályi korlát megkerülését szolgálja. A jogalkotó ezért nem a szerződések számát, hanem a jogügylet tényleges tartalmát és célját tekinti irányadónak. Amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szerződéses struktúra a jogszabály kijátszására irányul, rendeltetésellenes joggyakorlás valósul meg. Ebben az esetben az ugyanazon felek között teljesített kifizetéseket a készpénzfizetési korlát alkalmazása során össze kell számítani.
A vállalkozások egymás közötti kölcsönének visszafizetése során a készpénzfizetési korlátot hogyan kell figyelembe venni?
Előfordulhat, hogy az egyik vállalkozás a másiknak kölcsönt nyújt vagy a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett adóalany tagja tagi hitelt fizet a házi pénztárba vagy épp ellenkezőleg, a kölcsön készpénzben, a házipénztárból kerül visszafizetésre. Figyelemmel arra, hogy a készpénzfizetési korlát kifejezetten az ellenérték fizetésére vonatkozik, ezért a kölcsön fizetése esetén a készpénzfizetésre vonatkozó korlátozó szabályokat nem kell alkalmazni (legfeljebb a kamat fizetésre, mint ellenértékre).
Hogyan kell megítélni, ha az ellenérték fizetésére kötelezett adóalany a másik adóalany részére annak a pénzforgalmi számlájára készpénzben fizeti be az ellenértéket?
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály szerint készpénzfizetésnek a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (készpénz) történő fizetési művelet minősül. Ez tehát azt is jelenti, hogy ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés, akkor készpénzfizetésről nem beszélhetünk, így az egyik fél pénzforgalmi számlája történő befizetéssel a készpénzfizetési korlát nem sérül.
Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha a másfél millió forintot meghaladja a készpénzfizetés?
A készpénzfizetés bejelentésének kötelezettsége kizárólag az egymással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló felek közötti készpénzfizetés teljesítését kell bejelenteni. Nagyon fontos, hogy ez a szabály a vállalkozási tevékenységet nem folytató – de a kapcsolt vállalkozás szempontjából figyelembe veendő – természetes személyekre nem vonatkozik, másrészt ez esetben a kifizetési korlát az előbbi szabállyal ellentétben az egymillió forint.
A bejelentést a készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül kell a NAV-hoz megtenni, az ún. „40” jelű, „Bejelentés a készpénzfizetésről” elnevezésű nyomtatványon, mely kizárólag az ONYA rendszerben érhető el.
dr. Szőke Ágnes Éva