Áfa levonás és ésszerű intézkedések: mit kell tudnia számlabefogadóként?

Hogyan kezeljük az áfa csalás kockázatát a számlabefogadók szemszögéből?

A vállalkozások áfa levonási jogának érvényesítése kulcsszerepet játszik a NAV jogkövetési és adóellenőrzéseiben. Az ellenőrzések többnyire azzal kezdődnek, hogy a NAV iratok rendelkezésre bocsátására, pótlásra, rendezésére vagy nyilatkozattételre kötelezi az adóalanyokat. Ezekből az adózók következtethetnek arra, hogy mely gazdasági eseményeket és üzleti partnereket vizsgálja a hatóság.

A NAV ellenőrzései során előfordul, hogy a számlabefogadókra hárítja a másik fél mulasztása vagy csalárd magatartása miatt kieső adóbevételt. Ez sokszor jogilag vitatható alapon történik. A cikk célja, hogy bemutassa az áfa levonási jog ellenőrzésének főbb szempontjait, és feltárja azokat a tényállásokat, amelyek az adólevonás megtagadásához vezethetnek.

A NAV azt is vizsgálja, hogy a számlabefogadó tudott vagy tudhatott-e a másik fél jogsértő magatartásáról. De milyen intézkedéseket vár el a hatóság a számlabefogadóktól? Hogyan kell ellenőrizni a számlakibocsátót? A cikkben ezekre a kérdésekre adok választ, valamint áttekintem a számlabefogadók jogait és a védekezési lehetőségeket.

Az áfa levonási jog az áfa-rendszer egyik alappillére. Lényege, hogy a vállalkozások a beszerzéseik után megfizetett áfát levonhatják, így elkerülhető az adó többszöri megfizetése és halmozódása. Az áfa végső soron mindig a fogyasztót terheli, nem pedig a termékelőállításban vagy értékesíttésben részt vevő vállalkozásokat.

Az áfa levonási jog és az áfa elszámolásának szabályrendszere rendkívül összetett, számos jogszabály és feltétel határozza meg. Jelen cikk célja, hogy az adólevonási jog gyakorlásának alapvető működését bemutassa, a főbb szabályokra fókuszálva. Nem térünk ki minden kivételes esetre és speciális helyzetre, hanem a számlabefogadók számára releváns, általános gyakorlatot mutatjuk be az érthetőség érdekében.

Az áfa nem a vállalkozás pénze

A vállalkozások a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó beszerzések után felszámított áfát levonhatják, feltéve, hogy azokat üzleti célra használják. Ez biztosítja, hogy az áfa ne halmozódjon a termelési láncban, hanem a végső fogyasztónál jelenjen meg.

📌 Pozitív példa – Az áfa levonás előnyei:

• Egy bútorgyártó 1 000 000 Ft + 270 000 Ft áfa összegért vásárol alapanyagot.
• A cég ezt az áfát levonhatja, mivel a beszerzés gazdasági tevékenységhez kapcsolódik.
• A készterméket 2 000 000 Ft + 540 000 Ft áfa áron adja el egy bútorboltnak, amely szintén levonhatja az áfát.
• A bútorbolt a végső fogyasztónak értékesíti a terméket 3 000 000 Ft + 810 000 Ft áfa áron, és befizeti az államnak az áfát.

📌 Negatív példa – Mi történne, ha az áfa levonási jog nem létezne?

• A bútorgyártó nem vonhatná le a beszállítótól beszerzett áfát, így azt véglegesen viselnie kellene.
• A végső fogyasztó által fizetett áfa magasabb lenne, mert az adó minden szinten halmozódna.
• Ez versenyhátrányt okozna a vállalkozásoknak és megdrágítaná a termékeket.

Fontos megérteni, hogy az áfa egy olyan közteher, amelyet a vállalkozások kezelnek, de amelyet továbbítaniuk kell az állam felé. A vállalkozások – leegyszerűsítve – az áfa-bevallás során két tételt állítanak szembe:
✔ Az értékesítéseik után felszámított (fizetendő) áfát.
✔ A beszerzéseik során kifizetett (levonható) áfát.

Ha a fizetendő áfa magasabb, mint a levonható, a különbözetet be kell fizetni. Ha a levonható áfa magasabb, az adókülönbözet visszaigényelhető vagy a következő időszakra átvihető. Ez a rendszer biztosítja. hogy az áfa mindig a végső fogyasztónál realizálódjon.

Ki jogosult áfa levonására?

Az áfa levonási jog nem automatikus, hanem feltételekhez kötött:

✔ Áfa-alanyiság – Csak áfa-alanyok jogosultak rá. Magánszemélyek és nem gazdasági tevékenységet folytató szervezetek nem.
✔ Alanyi adómentesség – Az alanyi adómentes vállalkozások nem számítanak fel áfát, így levonási joguk sincs.
✔ Tárgyi adómentesség – Egyes tevékenységek (pl. oktatás, egészségügyi szolgáltatás, használt ingatlna értékesítés) áfa-mentesek, így ezeknél sem vonható le áfa.
✔ Üzleti célú felhasználás – Az áfa levonása csak akkor lehetséges, ha a beszerzés kizárólag gazdasági tevékenységhez kapcsolódik.

📌 Fontos: Ha egy beszerzés magáncélú, az áfa nem vonható le, mert ilyenkor a vállalkozás maga válik a végső fogyasztóvá.

Összegzés

✔ Az áfa levonási jog biztosítja, hogy az adó ne halmozódjon fel a termelési láncban.
✔ A vállalkozások az áfát csak kezelik, és kötelesek azt továbbítani az állam felé.
✔ Csak áfa-alanyként működő vállalkozások élhetnek a levonási joggal.
✔ Ha egy beszerzés nem üzleti célú, az áfa nem vonható le.

Fiktív számlák és az áfa-visszaélés kockázatai

A fiktív számlázás az egyik legelterjedtebb adóelkerülési forma, amelynek célja az adófizetési kötelezettség csökkentése vagy jogosulatlan áfa-visszaigénylés. Bár egyes vállalkozások tudatosan alkalmazzák ezt a módszert, előfordul, hogy egy cég önhibáján kívül keveredik bele egy számlázási láncolatba, és így válik az ügylet áldozatává.

Az áfa-visszaélés egyik leggyakoribb motivációja a költségek mesterséges növelése és a fizetendő adó csökkentése. Ha egy cég jelentős bevétellel rendelkezik, de valós költségei alacsonyak, magas adófizetési kötelezettség terheli. Ezt egyesek úgy próbálják elkerülni, hogy olyan számlákat fogadnak be, amelyek mögött nincs tényleges gazdasági esemény. Gyakori példa erre a tanácsadási vagy marketing szolgáltatásokra vonatkozó fiktív számlázás, amelyeket valójában soha nem teljesítettek.

A visszaélések másik típusa az áfa levonásával kapcsolatos manipuláció. Egyes vállalkozások úgy csökkentik fizetendő áfájukat, hogy valójában nem létező beszerzésekről fogadnak be számlákat. Ezek az ügyletek gyakran nem a számlán feltüntetett felek között történnek, hanem egy közvetítő cégen keresztül, amelynek célja az áfa-láncolatok elrejtése. Az adóhatóság számára különösen kockázatosak azok az esetek, amikor a számlák kibocsátói később eltűnnek a rendszerből, és nem teljesítik adófizetési kötelezettségeiket.

Egy másik elterjedt módszer a fiktív számlázás használata készpénz kivonására. Ilyenkor a vállalkozás egy olyan szolgáltatásra vagy árubeszerzésre állít ki számlát, amely valójában nem történt meg, majd az ellenértéket készpénzben kifizeti, és ezzel csökkenti hivatalos bevételét. Ez lehetőséget biztosít feketén kifizetett bérek vagy vállalkozásból származó jövedelem adózás nélkül történő kivonására és a házipénztár csökkentésére. Az ilyen tranzakciók a könyvvizsgálatok során is könnyen kiszűrhetők, különösen, ha a vállalkozás házipénztára irreálisan magas készpénzforgalmat mutat.

Az áfa-visszaélések egy speciális formája, amikor fiktív számlákat használnak pályázati források jogosulatlan felhasználására. Az érintett vállalkozások ilyenkor olyan költségeket számolnak el, amelyek valójában nem merültek fel, így látszólag teljesítik a pályázati támogatás feltételeit. Ha azonban a hatóságok utólag vizsgálják a felhasználást, és szabálytalanságot találnak, az nemcsak adóhiány megállapítását, hanem a támogatás visszafizetését is eredményezheti.

Az adóhatóság ellenőrzési módszerei a fiktív számlázás kiszűrésére

A NAV az elmúlt években egyre fejlettebb adatfeldolgozási és kockázatelemzési eszközöket vezetett be az áfa-visszaélések felderítésére. Az egyik legfontosabb ilyen eszköz az Online Számla rendszer, amely lehetővé teszi az adóbevallások és a számlaforgalom automatizált összevetését. Az adóhatóság így gyorsan azonosíthatja a gyanús mintázatokat, és célzott ellenőrzéseket végezhet.

Az ellenőrzések során a hatóság kiemelt figyelmet fordít arra, ha egy vállalkozás egyidőben, vagy egymást követő időszakokban különböző, egymástól teljesen eltérő tevékenységekről állít ki számlákat. Egy építőipari cég például, amely egyik hónapban generálkivitelezéssel, a következőben informatikai fejlesztéssel, majd takarítási szolgáltatásokkal foglalkozik, gyanút kelthet, különösen akkor, ha nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal a tevékenységek tényleges elvégzésére. Ráadásul számlabefogadói is különböző profilú vállalkozások.

A NAV azt is vizsgálja, ha egy vállalkozás az átlagos piaci áraknál jóval alacsonyabb beszerzési árat tüntet fel a számláin. A piaci ár számos tényezőtől függ, például az értékesítési helytől, a mennyiségtől vagy a beszerzési feltételektől, de ha egy beszerzés ára feltűnően eltér a megszokottól, az a hatóság figyelmét is felkeltheti.

Egy másik gyanús körülmény lehet a kiugróan magas árbevételhez képest az aránytalanul magas költségelszámolás, ráadásul, ha az egy számlázási láncolaton belül fordul elő. Ezek az ún. adóminimalizálónak nevezett cégek. Meg kell jegyezzem, hogy számos olyan, jellemzően az élelmiszeriparban működő nagykereskedő cég van, amely kis árrés mellett dolgozik. Mindezek mellett az is előfordulhat, hogy a cég éppen beruházási szakaszban van.

Az említett körülmények önmagukban általában nem alapozzák meg az adókijátszás gyanúját. Azonban, ha ezek egy olyan számlázási láncolatban jelentkeznek, ahol eltűnő kereskedők (ún. missing trader vállalkozások) is szerepelnek, az már komoly kockázatot jelezhet.

Az ilyen esetekben a NAV vizsgálhatja, hogy a számlabefogadó vállalkozás tudott-e arról, hogy a számlázási láncban csalárd elemek is szerepelnek. Ha az adóhatóság ezt bizonyítani tudja, az adólevonási jog megtagadására és szankciók kiszabására is sor kerülhet.

Az adóhatóság kapcsolódó ellenőrzést végezhet a számlakibocsátónál annak megállapítása érdekében. hogy a vállalkozás ténylegesen végzett-e gazdasági tevékenységet. Ennek keretében a pénzügyi tranzakciókat is ellenőrzi, különösen, ha a számlák ellenértékét banki átutalással fizették ki, majd az összeget rövid időn belül készpénzben felvették. Az ilyen pénzmozgások gyakran arra utalnak, hogy az ügylet célja a fizetendő áfa elkerülése volt.

Fontos azonban, hogy az ilyen körülmények önmagukban nem elegendők az áfa levonási jog megtagadásához. Az adóhatóságnak bizonyítania kell, hogy a számlabefogadó tudott vagy tudhatott a csalárd ügyletben való részvételről.

A gazdasági esemény tényleges megtörténtének vizsgálata

1. A gazdasági esemény hiánya

Az egyik leggyakoribb eset, amikor az áfa levonását a NAV megtagadja, az az, ha a számlázott gazdasági esemény valójában nem történt meg. Ilyenkor a számla pusztán egy formális dokumentum, amely mögött nincs tényleges teljesítés.

📌 Példa: Tanácsadási szolgáltatás fiktív számlázása
Egy vállalkozás nagy összegű tanácsadási szolgáltatásról fogad be számlát, azonban a NAV vizsgálata során kiderül, hogy:
✔ Nincs szerződés a szolgáltatás elvégzésére, vagy az csupán általános szöveget tartalmaz.
✔ Hiányoznak a teljesítés igazolására szolgáló dokumentumok, például munkanaplók vagy egyéb bizonylatok.
✔ A számlázó vállalkozás nem rendelkezik alkalmazottakkal vagy kapacitással a szolgáltatás teljesítésére.
✔ Az ellenérték banki átutalása után az összeget rövid időn belül készpénzben felvették.

Az adóhatóság ellenőrzései során az egyik legfontosabb kérdés, hogy a számlázott gazdasági esemény valóban megtörtént-e, és ha igen, azt a számlán feltüntetett felek bonyolították-e le. Ha egy ügylet kizárólag papíron létezik, és semmilyen valós teljesítés nem áll mögötte, akkor az fiktívnek minősül, és az áfa levonása nem engedélyezett.

A bizonyítás középpontjában az áll, hogy van-e kézzelfogható és hiteles dokumentáció, amely igazolja a teljesítést. A NAV ilyenkor részletesen vizsgálja a vállalkozás üzleti dokumentációját, az e-mailes vagy egyéb kommunikációt, illetve a pénzügyi tranzakciókat. Ha a szolgáltatás tényleges teljesítése nem igazolható, az ügylet fiktívnek tekinthető.

Ha egy számla mögött nincs tényleges gazdasági esemény, a számlabefogadónak erről okszerűen tudnia kell. Ebben az esetben az adócsalás gyanúja egyértelműen felmerülhet. hiszen az ügylet kizárólag arra szolgál. hogy jogosulatlan áfa-levonásra vagy adóalap-csökkentésre kerüljön sor.

2. A gazdasági esemény megtörtént, de nem a számlán feltüntetett felek között zajlott, és a számlabefogadó erről tudott

Egy másik gyakori eset, amikor az ügylet ténylegesen megvalósult, de nem azok között a felek között, akik a számlán szerepelnek. Az ilyen helyzetekben egy közbeiktatott vállalkozás csak papíron vett részt az ügyletben, de valójában nem végzett semmilyen teljesítést.

📌 Példa: Telekommunikációs kábelfektetés és fiktív alvállalkozói számla

Egy telekommunikációs vállalkozás földmunkák elvégzésére szerződik egy alvállalkozóval. Az ellenőrzés során azonban  a bejelentett ügyvezető úgy nyilatkozik. hogy ilyen munka elvégzéséről nem tud. a számlát nem ő bocsátotta ki. Az adózó alkalmazottjainak nyilatkozata szerint a földmunkákat a számlabefogadó saját alkalmazottai végezték el, vagy nem bejelentett munkavállalók dolgoztak a projekten.

Ebben az esetben:
✔ A gazdasági esemény megtörtént. de nem a számlán szereplő alvállalkozó teljesítette.
✔ A számlabefogadó erről tudott. mivel a fiktív számla célja a tényleges költségek eltitkolása és a feketén kifizetett bérek eltüntetése volt.

Az adóhatóság az ügyletet színlelt szerződésként értékeli, amelynek célja az adóalap csökkentése és a jogosulatlan áfa-levonás elérése.

Ha a számlabefogadó az előbb említett két esetben nem tud érdemi bizonyítékot felmutatni, az áfa levonása megtagadható. Emellett a NAV adóhiányt, jogosulatlan igénylést, adóbírságot és késedelmi pótlékot is megállapíthat.

Emellett a fiktív számlák befogadása büntetőjogi következményekkel is járhat. Ha a számlabefogadó tudatosan vett részt az ügyletben. vagy annak fiktív jellegéről tudott. a NAV feljelentést tehet a bűnügyi szakterület felé. Bűncselekmény alapos gyanúja esetén ez büntetőeljárás megindításához vezethet.

3. A gazdasági esemény megtörtént, de nem a számlán feltüntetett felek között, és a számlabefogadó nem tett meg minden ésszerű intézkedést

Ebben az esetben a gazdasági esemény valóban megvalósult. de az adóhatóság azt vizsgálja. hogy a számlabefogadó tudhatott-e arról. hogy az ügylet mögött adókijátszás áll.

📌 Példa: Takarítási szolgáltatás elszámolása
Egy vállalkozás egy alvállalkozói számla alapján takarítási szolgáltatást számol el. Az ellenőrzés során kiderül, hogy:

• A számlát kibocsátó vállalkozásnak nincs alkalmazottja.
• Nem rendelkezik eszközökkel vagy alvállalkozókkal.
• A szolgáltatás ténylegesen megvalósult, de nem a számlán szereplő cég végezte el.

Ebben az esetben:
✔ A gazdasági esemény megtörtént. de nem a számlázott felek között.
✔ A számlabefogadó nem tett meg minden ésszerű intézkedést annak érdekében. hogy elkerülje az adókijátszásban való részvételt. tehát passzív maradt.
✔ Az áfa levonása megtagadható, ha az adóhatóság bizonyítja. hogy az adózó gondos eljárással felismerhette volna az ügylet kockázatát.

Az a tény azonban, hogy a termékeket nem a számlakibocsátó vagy annak alvállalkozója állította elő és értékesítette, önmagában nem bizonyítja, hogy az értékesítés nem történt meg. Ha a számlázó felek nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal, az nem elegendő az adólevonási jog kizárásához.

Ez lehet egy csalárd számlázási lánc következménye, de akár valós alvállalkozói teljesítés eredménye is.

Ha maga az adóalany követ el adócsalást, az adólevonási jog nem gyakorolható. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az adóalany tudott vagy tudnia kellett volna, hogy a beszerzése adócsalást megvalósító ügylet része. Az adóhatóság ilyen esetben megtagadhatja az áfa levonását, függetlenül attól, hogy az adóalany közvetlenül részt vett-e a csalásban.

Míg ebben az esetben az adóhatóság adóhiányt vagy jogosulatlan igénylést állapíthat meg és adóbírságot szabhat ki. addig büntetőjogi felelősség itt nem állapítható meg.

A sikeres védekezéshez proaktív hozzáállás szükséges, amely magában foglalja a partnerek előzetes ellenőrzését, a teljesítési dokumentáció biztosítását és a NAV által elvárt intézkedések megtételét.

A számlabefogadónak az adóhatósági vizsgálat során lehetősége van bizonyítékok benyújtására, például szerződések, teljesítési igazolások, pénzügyi dokumentumok és egyéb releváns bizonylatok formájában. Ha ezek hitelesen alátámasztják az ügylet valós teljesítését, az adólevonási jogot a hatóság nem tagadhatja meg. Ha a NAV megtagadja az áfa levonását, az adózónak lehetősége van jogorvoslatra, amely akár bírósági szintig is elvihető.

Mit tehet a számlabefogadó az adókockázatok csökkentése érdekében?

Az adóhatóság rendszeresen ellenőrzi, hogy a számlabefogadó minden ésszerűen elvárható intézkedést megtett-e, hogy ne vegyen részt adóelkerüléssel érintett ügyletekben. Az intézkedéseket első lépésként a partner kiválasztásakor célszerű megtenni. A NAV gyakran azzal érvel, hogy a számlabefogadó tudhatott vagy tudnia kellett volna a számlázási láncban fennálló szabálytalanságokról. Az alábbi intézkedések segíthetnek elkerülni a jogosulatlan áfa-levonás kockázatát és bizonyítani a gondos eljárást.

1. Partnerellenőrzés a NAV nyilvános adatbázisaiban

A számlakibocsátó ellenőrzése elengedhetetlen az adókockázatok csökkentése érdekében. A NAV több adatbázist is biztosít, ahol gyorsan ellenőrizhető, hogy egy vállalkozás szerepel-e kockázatos adózói listán vagy mulasztásokat követett-e el.

Ajánlott ellenőrizni az alábbiakat:

• Adószám érvényessége: szankciós jelleggel törölt adószámok
• Be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listája
• Egymást követő két bevallási időszakban áfa-bevallást elmulasztók listája
• Adóhiányosok és végrehajtás alatt álló cégek listája

Ha a számlakibocsátó a fenti adatbázisok valamelyikében szerepel, az adóhatóság különös figyelemmel vizsgálhatja az ügyletet, és a számlabefogadónak megfelelő körültekintéssel kell eljárnia.

2. Céginformációk áttekintése és üzleti életszerűség vizsgálata

A számlázó partner üzleti hátterének ellenőrzése során célszerű a Céginformációs Szolgálat és az adatbázisaiból információt szerezni a vállalkozásról.

Ellenőrizendő szempontok:
✔ Működő vállalkozás-e? (Nem áll-e felszámolás, kényszertörlés vagy végrehajtás alatt?)
✔ Kik a tulajdonosok és a vezető tisztségviselők? (Kapcsolódnak-e más, kockázatos vállalkozásokhoz? Nincsenek-e eltiltva az ügyvezetői tisztségtől?)
✔ Van-e bejelentett alkalmazottja? (Ha nincs, reális-e, hogy képes volt teljesíteni a számlán szereplő szolgáltatást?)
✔ Van-e megfelelő tárgyi eszköze az ügylethez?

Ha például egy generálkivitelező cég építőipari szolgáltatásokat számláz, de nincs alkalmazottja vagy eszköze, az komoly adókockázatot jelezhet.

3. Teljesítési dokumentáció biztosítása

Az adóhatóság ellenőrzésekor döntő kérdés, hogy az ügylet valóban megtörtént-e. A számlabefogadónak minden ügylethez megfelelő dokumentációval kell rendelkeznie.

A teljesítést igazoló legfontosabb dokumentumok:
✔ Szerződés, amely pontosan rögzíti az ügylet tárgyát és feltételeit
✔ Teljesítési igazolás, amely aláírással és dátummal igazolja a szolgáltatás elvégzését
✔ Szállítólevél vagy fuvarokmány (áruszállítás esetén)
✔ Üzleti levelezések, megrendelések és egyéb kommunikációs nyomok

A NAV gyakran kifogásolja a teljesítési igazolások hiányát vagy azok hiányos tartalmát. Ezért minden dokumentumnak pontosnak, részletesnek és megfelelően alátámasztottnak kell lennie.

4. Gazdasági ésszerűség vizsgálata

A számlabefogadónak mérlegelnie kell, hogy az adott ügylet gazdaságilag életszerű-e. A NAV különös figyelemmel vizsgálja azokat az eseteket, ahol a számla szerinti szolgáltatás vagy termék ára jelentősen eltér a piaci ártól.

Tipikus kockázati tényezők:
✔ Túl alacsony vagy túl magas ár: Ha egy cég azonos vagy hasonló szolgáltatást jóval a piaci ár alatt vagy felett kínál, az adóhatóság gyanakodhat.
✔ Ésszerűtlen árrés és költségek: Ha egy alvállalkozó irreálisan magas hasznot realizál, vagy az ügyletben jelentős fiktív költségek merülnek fel, az kockázatot jelezhet.
✔ Hiányzó reális piaci referenciák: Egy olyan cég, amely egy hónapban generálkivitelezést, a következőben informatikai fejlesztést, majd tanácsadást és takarítást számláz, felkeltheti a NAV figyelmét.

Az adóhatóság az árazás anomáliáit a számlabefogadó terhére értékelheti, ezért minden szokatlan körülményt érdemes előre tisztázni.

5. Banki utalások alkalmazása készpénzfizetés helyett

A NAV kiemelten vizsgálja azokat az ügyleteket, amelyeknél a számlakibocsátó rövid időn belül készpénzben felveszi a kapott összeget. Az ilyen tranzakciók az úgynevezett „missing trader” struktúrák egyik leggyakoribb jelei.

Ajánlott pénzügyi eljárások:
✔ Banki utalások előnyben részesítése – Az átutalások nyomon követhetők és igazolhatók.
✔ Készpénzes tranzakciók kerülése – Adóalanyok között egyébként is korlátozott, erről a cikkünkről itt olvashatsz bővebben.
✔ Kötelező fizetési határértékek figyelembevétele – Bizonyos ügyletek esetében jogszabályi előírás korlátozza a készpénzhasználatot.

Amennyiben egy számla ellenértéke banki átutalás formájában érkezik, majd az összeget rövid időn belül készpénzben felveszik, az az adóhatóság számára kockázati tényező lehet.

Az Európai Bíróság joggyakorlata és az Uniós jog érvényesítése

Az Európai Unió Bírósága (EUB) több ítéletben is megerősítette, hogy az adóhatóság nem tagadhatja meg automatikusan az áfa levonását, ha az adózó minden tőle elvárható intézkedést megtett.

Fontos EUB alapelvek:
✔ Az adóhatóság nem háríthatja át teljes egészében az ellenőrzési kötelezettségét az adózóra.
✔ Az adólevonási jogot csak akkor tagadhatja meg, ha objektív bizonyítékok igazolják, hogy a gazdasági esemény hiányzik vagy az adózó tudott vagy tudnia kellett volna az adókijátszásról.
✔ Az adóhatóság csak az adott ügy körülményeihez illő, ésszerű ellenőrzési kötelezettségeket várhat el a számlabefogadóktól.

A Bíróság állásfoglalása szerint a jogalanyok ugyanakkor nem hivatkozhatnak csalárd módon vagy visszaélésszerűen az uniós jogi normákra. Ennek megfelelően a nemzeti hatóságok és bíróságok kötelesek megtagadni az adólevonási jog gyakorlását, ha objektív körülmények igazolják, hogy az érintett jogalany azt adóelkerülési céllal vette igénybe.

Ha egy vállalkozás az EUB joggyakorlatára szeretne hivatkozni, ezt érdemes már a közigazgatási eljárás során megtenni, és nem csak a bírósági szakaszban.

Ha Ön is adóellenőrzés előtt áll, vagy szeretné csökkenteni az áfa levonásával kapcsolatos kockázatokat, forduljon hozzám bizalommal! Minél előbb történik meg a szükséges lépések megtétele, annál nagyobb az esély a sikeres védekezésre.

A közigazgatási és a büntetőeljárások közötti elhatárolás és a védekezés szerepe

Általános vélekedés, hogy a büntetőeljárásban a bűnösséget az ügyészségnek és a nyomozóhatóságnak kell bizonyítania. Ez elviekben igaz, hiszen az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy ez nem jelenti azt, hogy az eljárás alá vont személy tétlen maradhat.

Bármilyen eljárásban – legyen szó akár közigazgatási, akár büntetőügyekről – az adózónak aktívan részt kell vennie a védekezésben, ha valóban ártatlan. Ő rendelkezik azokkal az információkkal és bizonyítékokkal, amelyek a gazdasági események jogszerűségét igazolhatják. Enélkül nem várható kedvező döntés sem a NAV-tól, sem a bíróságtól.

Bár a közigazgatási és a büntetőeljárások jogszabályi háttere eltérő, és más az eljárások célja, egy közös bennük: az adólevonási jog jogszerűségének bizonyításában az adózónak proaktívnak kell lennie.

📌 Kiemelt különbségek és közös pontok:

🔎 Fontos tanulság:
✔ Az adózónak mind a közigazgatási, mind a büntetőeljárásban proaktívan kell eljárnia.
✔ A megfelelő időben benyújtott bizonyítékok döntő jelentőségűek, hiszen az ellenbizonyítás lehetősége az eljárás előrehaladtával szűkülhet.
✔ Ha az adóhatóság megtagadja az áfa levonási jogát, érdemi ellenbizonyítás nélkül a vállalkozás könnyen bűnügyi szakterületre kerülhet.

A NAV ellenőrzése és az esetleges büntetőeljárás tehát nem csupán egy adminisztratív vagy jogi procedúra, hanem komoly kockázatokat rejt a vállalkozás működése és a cégvezető személyes felelőssége szempontjából. Ezért minden érintettnek időben kell lépnie, hogy hatékonyan érvényesíthesse jogait.

Ha Önnél NAV-ellenőrzés zajlik, vagy már büntetőügybe került, keressen bizalommal, hogy még időben lépéseket tehessen a védekezés érdekében!

dr. Szőke Ágnes Éva LL.M