A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló cégbírósági végzés többnyire hidegzuhanyként éri a cégvezetést. Ilyenkor már nem az a kérdés, hogy „mi történt”, hanem az, hogy hol tart az eljárás, és mi menthető még. Mert a kényszertörlés nem a semmiből érkezik. Jellemzően egy korábbi mulasztás következményei futnak össze benne. A folyamat rendszerint az adószám törléséhez vezető NAV-szakaszban indul, majd a cégbírósági eljárásban válik véglegessé.
A döntő tényező a határidők kezelése. Ezek rövidek. Sokszor jogvesztők. Ha a NAV-felhívások nem kerülnek időben észlelésre (különösen cégkapus kézbesítés esetén), a helyzet gyorsan átfordulhat olyan szakaszba, ahol már csak korlátozott eszközök állnak rendelkezésre. Ugyanakkor még a cégbírósági szakaszban is előfordulhat, hogy a vállalkozás megmenthető. Feltételekkel. Okiratokkal. És következetes lépésekkel.
Sok vezető tisztségviselő nincs tisztában azzal, hogy az adókötelezettségeket – például a beszámoló letétbe helyezését és a cégkapu folyamatos ellenőrzését – a tevékenység szüneteltetése alatt is teljesíteni kell. Ezek elmulasztása ugyanis egyenes út az adószám törléshez, amely végül a cég kényszertörlési eljárását eredményezi.
Tapasztalataim szerint a kényszertörlés gyakran elkerülhető lenne, ha a mulasztásról időben értesülne a vállalkozás. Ebben a blogsorozatban a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak és könyvelőinek nyújtunk segítséget:
tisztázzuk a leggyakoribb kiváltó okokat,
ismertetjük az eljárás pontos menetét,
és bemutatjuk a jogi lehetőségeket a törvényes működés helyreállítására.
Ne hagyja, hogy vállalkozása egy adminisztratív hiba miatt szűnjön meg – ismerje meg a szabályokat, és legyen saját ügyei ura!
A kényszertörlés leggyakoribb okai
A kényszertörlési eljárást jellemzően az adószám törléssel egyidejűleg az adóhatóság (NAV) kezdeményezi a cégbíróságnál.
Beszámoló közzétételének elmulasztása
A szünetelő vállalkozások gyakran nem folytatnak tevékenységet. Mivel nincs árbevételük és költségük sem, a tulajdonosok sokszor a könyvelővel is megszakítják a kapcsolatot. Ilyenkor előfordul, hogy a korábbi megbízást is megszüntetik.
A nem működő cég beszámolóját a vezető tisztségviselő saját maga is elkészíthetné. Adójogászi tapasztalatom szerint azonban ezzel egyedül kevesen próbálkoznak. A legtöbb vezető tart a folyamattól, ezért könyvelő közreműködése nélkül nem vág bele a közzétételbe.
Amennyiben a cég nem teszi közzé az éves beszámolót, a NAV 30 napos határidővel felszólítást küld. Ezt a felhívást a hatóság minden esetben a cégkapun keresztül kézbesíti.
Gyakran itt kezdődnek a problémák. Ha az ügyvezető nem kap elektronikus értesítést a tárhelyre érkező levelekről, a mulasztás észrevétlen marad. A kézbesítési vélelem beállta után 30 nappal a felszólítás már nehezen fellelhető. Így a cégvezető sokszor csak akkor szembesül a bajjal, amikor már késő.
Amennyiben a cég az első felhívásra sem pótolja a mulasztást, a NAV ismételt felszólítást küld. Ekkor a hatóság újabb 30 napos határidőt tűz ki. Ebben a fázisban azonban már az esetek többségében 200 ezer forint mulasztási bírságot is kiszabására is sor kerül.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a bírság újabb veszélyt jelent. Egy addig tartozásmentes, szünetelő cégnek is adótartozása keletkezik. Mivel a szünetelő társaságok gyakran vagyontalanok, a NAV kezdeményezheti a felszámolási eljárást. Egy aprónak tűnő adminisztratív hiba tehát könnyen a cég végleges megszűnéséhez vezethet.
Amennyiben a cég a második felszólításra sem reagál, a NAV hivatalból törli az adószámot. Erről a hatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ezzel egyidejűleg kezdeményezik a társaság megszűntnek nyilvánítását is.
Szerencsére a kényszertörlés ebben a fázisban még visszafordítható. Ehhez az adózónak pótolnia kell a beszámoló letétbe helyezését. Fontos, hogy ez még az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válása előtt megtörténjen. Ebben az esetben a NAV visszavonja a törlésről szóló döntését, és a cég megmenekülhet.
Bevallási kötelezettség elmulasztása
Az adószám törléséhez vezethet a bevallások elmaradása is. Ez akkor következik be, ha az adózó a havi adó- és járulékbevallásnak, vagy az ÁFA összesítő nyilatkozatnak nem tesz eleget.
Amennyiben a mulasztás a törvényi határidőtől számított 365 napon túl is fennáll, a NAV felszólítást küld. Ha a cég a felhívás ellenére sem pótolja a bevallásokat, a hatóság törli az adószámot. Ez a folyamat szintén a társaság megszűnését vonja maga után.
Miután az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válik, a NAV már másnap megteszi a következő lépést. A hatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Ezzel egyidejűleg hivatalosan is kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását a cégjegyzékben.
Értesített a cégbíróság a kényszertörlésről. Mit tegyek?
Ha a cégvezető csak a cégbírósági végzésből értesül a bajról, még nincs minden veszve. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számítva ugyanis 90 nap áll rendelkezésre a mentésre. Ezen a határidőn belül a cég kérelmezheti az eljárás megszüntetését és a továbbműködés megállapítását.
A kérelem sikerének azonban szigorú feltétele van. A társaságnak okiratokkal kell igazolnia, hogy ismét érvényes adószámmal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a 90 nap alatt nemcsak a kérelmet kell benyújtani, hanem az adóhatósági mulasztásokat is rendezni kell. A cégvezetőnek ilyenkor tehát haladéktalanul pótolnia kell minden elmaradást. Első lépésként kérnie kell a NAV-tól az adószám újbóli megállapítását. Mivel ez a folyamat hosszadalmas lehet, a siker érdekében azonnal cselekedni kell.
Adójogászként legtöbbször ebben a kritikus fázisban keresnek meg az ügyfelek. Ilyenkor gyakran kiderül, hogy a cég már hosszú ideje nem működik, és számos bevallás hiányzik. Ennek következményeként jelentős bírságok halmozódhatnak fel az adófolyószámlán. Fontos tudni: ha a cég nem tudja megfizetni a tartozást, hiába fordítják vissza a kényszertörlést, a NAV kezdeményezni fogja a felszámolási eljárást.
Mit érdemes ilyenkor mérlegelni?
Ebben a helyzetben mérlegelnünk kell a hosszú távú következményeket. Alaposan fel kell mérni, hogy a felszámolás vagy a kényszertörlés okoz-e nagyobb hátrányt a jövőben. A döntés kihatással lehet egy későbbi cégalapításra is.
Emellett vizsgálni kell a jelenlegi pozíciókat is. A kényszertörlés hátrányosan érintheti a vezetőt, ha más működő cégben is tulajdonos vagy tisztségviselő. A cél az, hogy olyan megoldást válasszunk, amely a legkevésbé korlátozza a későbbi üzleti tevékenységet.
A kényszertörlési eljárások bonyolult szabályrendszerét sokszor még a könyvelők sem látják át teljes egészében. Fontos tudni, hogy a cégbírósági folyamat során a legtöbb esetben kötelező az ügyvédi képviselet is. A siker érdekében elengedhetetlen a könyvelő és az ügyvéd szoros együttműködése.Mindezekre figyelemmel érdemes speciálisan adójogász ügyvéd segítségét kérni, aki a cég könyvelőjével együttműködve komplexen segít kézben tartani, esetleg visszafordítani a megszüntetési eljárásokat.
Úgy tapasztalom, hogy sokszor a megfelelő információk hiánya és a tájékozatlanság vezet oda, hogy az elkésett bizonyítás már utólag helyre nem hozható következményekkel jár.
Az adószám- és kényszertörlés egyéb okai
Az előző okok főként a szünetelő cégeket érintik. Vannak azonban olyan esetek is, amikor működő társaságok ellen indul eljárás. A NAV az alábbi esetekben kezdeményezheti az adószám törlését:
Helyszíni ellenőrzés: Az adóhatóság megállapítja, hogy a cég nem található a bejelentett székhelyén.
Kézbesíthetetlen levelek: A hivatalos iratok két alkalommal „címzett ismeretlen” jelzéssel érkeznek vissza, vagy a levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlenek.
Problémás székhelyszolgáltató: A bejelentett szolgáltató nem szerepel a hatósági nyilvántartásban, vagy nem jelentette be tevékenységét.
Ezek a hibák gyakran puszta hanyagságból adódnak. A társaságnak azonban a székhelyén folyamatosan biztosítania kell a törvényes működés látható jeleit. Hiába tartják zárva az irodát, a székhelyet jelölő táblát és a postaládát kötelező fenntartani. Ezeket rendszeresen ellenőrizni is kell, különben könnyen adószám törlés lehet a vége.
Érdemes a cégbejegyzési nyomtatványt is alaposan átnézni. Előfordulhat, hogy a cégiratokban minden adat pontos, de a nyomtatványon elírták például a házszámot. Mivel az adatok automatikusan kerülnek át a NAV rendszerébe, egy ilyen apró hiba is megalapozhatja az adószám törlését. A körültekintő eljárás tehát kritikus fontosságú.
Az adószám törlése ebben az esetben sem automatikus. A NAV először figyelmezteti az adózót, és felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Erre a kézbesítéstől számított 30 napos határidőt biztosítanak. Ez az az időablak, amikor egy gyors ügyvédi és könyvelői beavatkozással még megelőzhető a nagyobb baj.
Mire figyeljünk?
Először is, a bejegyzést követően ellenőrizzük le cégadatainkat, hogy azok a cégjegyzékben pontosan kerültek-e rögzítésre.
Akár működik a cég, akár szünetel, a vezetőnek kötelező figyelnie a tárhelyre érkező üzeneteket. Kérjen e-mail értesítést a beérkező üzenetekről, és rendszeresen ellenőrizze azokat! A szünetelés előtt mindenképpen konzultáljon könyvelőjével. Tisztázzák előre, milyen kötelezettségeket kell teljesíteni a szüneteltetés alatt is.
Ha a tulajdonosok el szeretnék kerülni a szüneteléssel járó költségeket és bizonytalanságot, érdemes a végelszámolást választani. Amennyiben a feltételek engedik az egyszerűsített végelszámolás a legcélszerűbb megoldás. Ezzel a társaság szabályosan, kockázatok nélkül szüntethető meg, elkerülve a későbbi kényszertörlés veszélyét.
Ha kérdései vannak vagy pedig már bekövetkezett a baj, forduljon hozzánk bizalommal!
dr. Szőke Ágnes Éva ügyvéd/adójogi szakjogász