Nem sokkal azután, hogy először léptem be egy bírósági tárgyalóterembe ügyvédként, rájöttem, hogy a jog nem csupán paragrafusok és jogi terminusok összessége, a peres eljárások nem csak a jogi szabályokról szólnak. A jog a valós élet történeteivel átszőtt dinamikus terület, ahol minden döntés mögött valós emberek, vállalkozások és sorsok húzódnak meg. Az eltelt évek alatt számtalan ügyben képviseltem ügyfeleim érdekeit, és megtanultam, hogy a perindítás – bár néha elkerülhetetlen – nem mindig a legoptimálisabb megoldás.
Az eltelt évtizedek során számtalan ügyben képviseltem ügyfeleim érdekeit, és megtanultam, hogy a perindítás, bár néha elkerülhetetlen, nem mindig a legoptimálisabb megoldás. Mielőtt valaki peres útra lép, több szempontot is mérlegelni kell, melyek anyagi, pszichés és időbeli következményekkel is járhatnak. Ebben a blogbejegyzésben megosztom azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket mindenkinek érdemes figyelembe vennie, mielőtt bírósághoz fordul.
Miért fordulunk a bírósághoz? A perindítás háttere
Egy vállalkozás vagy magánszemély életében elérkezhet az a pillanat, amikor úgy érzi, jogi útra kell lépnie annak érdekében, hogy igényét vagy követelését érvényesítse. De mi készteti őket erre? Többnyire azért döntenek így, mert érzik, hogy más alternatív módszerekkel nem tudják elérni a kívánt eredményt vagy mert az igény érvényesítésének hagyományos útjai nem bizonyultak hatékonynak. Ezen kívül egy sor további ok is létezhet, mint például az igazságosság iránti vágy, az elvekhez való ragaszkodás vagy a pénzügyi veszteség elkerülése.
Peres eljárás során a kezdeményező félnek keresettel kell a pert megindítania, melyben részletezi a követelését és annak jogalapját. Ezen kívül, ha a pénzkövetelés értéke a 3 millió forintot nem haladja meg, az érintetteknek a peres eljárás helyett először fizetési meghagyásos eljárás útján kell érvényesíteniük követelésüket. A fizetési meghagyás gyorsabb és kevésbé bürokratikus megoldást kínál a hitelezők számára, és sok esetben hatékonyabb és gyorsabb, mint a hagyományos peres eljárás. A fizetési meghagyás azonban nem mindig jelent végleges megoldást. Ha az adós ellentmondást nyújt be, a folyamat szintén bírósági útra terelődik. Ilyenkor a hitelezőnek – meghatározott szabályok szerint és határidőn belül – keresetlevelet kell a bíróságnak benyújtania, és ezzel a peres eljárás hivatalosan is megkezdődik.
A perben ugyanakkor már nem csak a követelés összegéről, hanem annak jogalapjáról, a felek közötti jogviszonyról és a bizonyítékokról is dönteni kell.
“Az igazság ára” – Költségek, amelyekkel számolnod kell
Amikor egy peres eljárást szeretnél indítani, gyakran az első kérdés az, hogy mennyibe fog kerülni? Még mielőtt egy jogi ügyben elköteleződnénk, érdemes tisztában lenni a lehetséges költségekkel. Nem csak az ügyvédi díjról van szó – számos egyéb költség is felmerülhet, melyek könnyen felboríthatják a költségvetésünket. Tekintsük át a legfontosabb költségeket, hogy felkészülten indulhassunk a peres eljárás útján.
Ügyvédi díj
A peres eljárásban minket képviselő ügyvéd kiválasztásának számos szempontja közül az egyik legfontosabb az ügyvédek számára: az ügyvédi díjak mérlegelése. Egy ügyvéd díja a tapasztalatától, specializációjától, és az ügy bonyolultságától is függhet. Vannak fix díjak és óradíjas elszámolások, de a kalkulációba be kell vonni az egyéb költségeket is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Mindig egyeztessen előre ügyvédjével a díjakról, hogy később ne érje meglepetés!
Mire számíthatunk az ügyvédi díjak tekintetében?
Az ügyvédek között különböző díjstruktúrákkal találkozhatunk. Gyakran ezek tükrözik a jogász szakmai hozzáállását és tapasztalatát. Egy magasabb díj gyakran azt jelzi, hogy az ügyvéd specializált egy adott területen vagy több évtizedes tapasztalattal rendelkezik, így magas szintű szakértelmet kínál. A jogi képviselet azonban nem csak az ügyintézésről szól – az ügyfélnek éreznie kell, hogy jó kezekben van a jogi problémája. Néhány ügyvéd csak bizonyos területeken vállal ügyeket, garantálva az ügyfeleknek a legjobb szakértelmet. A kezdeti költségek lehetnek magasabbak, de a sikeres és gördülékeny ügyintézés hosszú távon megtakarítást jelenthet.
Az ügyvédi díj tartalmazza:
- Az ügy előkészítését
- A dokumentumok elkészítését
- Egyeztetéseket
- Tanácsadást
- A tárgyalásokon való részvételt
Egy rutinszerű jogi ügy díja előre kiszámíthatóbb lehet, de egy bonyolultabb ügy esetében az óradíjas számlázás gyakoribb. Ha az ügyvédnek a székhelyétől eltérő városban kell tárgyalnia, az is növelheti a költségeket. Az ügyek hossza és az ebből adódó több tárgyalás is befolyásolja a díjakat, különösen, ha nincs fix díj.
A piaci átlaghoz képest az ügyvédi díjak változhatnak régiók vagy városok szerint is. Például a fővárosban dolgozó ügyvédek díjstruktúrája eltérhet a vidéki ügyvédektől.
Mi a javaslat az ügyvédi díjak kezelésében?
Ajánlott az időszakos elszámolást választani, így az ügyfelek rendszeresen tájékozódhatnak a költségekről és elkerülhetik a végén az esetleges meglepetéseket. Az ügyvédek nem garantálják a győzelmet a bíróságon, de segítenek objektívan felmérni az esélyeinket. Fontos tudni, hogy ha pert nyerünk, az ügyvédi díjunk megtérítését a másik féltől kérhetjük, viszont, ha veszítünk, akkor a másik fél ügyvédi díjait is nekünk kell állnunk.
Mit kell tudnod az illetékről?
A perindítás nemcsak jogi lépés, hanem az egyik legkomolyabb pénzügyi döntés is, amelyet egy magánszemély vagy vállalkozás meghoz. A polgári per egyik legelső és legmeghatározóbb költsége a bírósági illeték, amelyet főszabály szerint a felperes előlegez, de a pervesztes fél viseli.
Éppen ezért létfontosságú tisztában lenni azzal, hogyan és milyen logika alapján állapítja meg a bíróság az illetéket — különösen úgy, hogy 2025. január 28-án jelentős változás lépett hatályba.
Mivel a perek gyakran évekig tartanak, jelenleg is két időszak szabályai élnek egymás után, időbeli hatály szerint:
a 2025. január 27-ig benyújtott keresetekre a korábbi illetékszabályok alkalmazandók,
a 2025. január 28-tól indult perekben pedig már az új, sávos illetékrendszer érvényesül.
A felek számára nem választható, melyik szabályt szeretnék alkalmazni — mindig a per megindításának napja dönt.
A korábbi illetékszabályok rövid összefoglalása
A korábbi szabályozásban a vagyoni perek illetéke viszonylag kiszámítható volt: a kereseti követelés értéke alapján az illeték általános mértéke 6% volt, minimum- és maximum összeghatárral.
Ez a 6%-os kulcs volt a kiindulópont a legtöbb pénzkövetelési, szerződéses vagy kártérítési ügyben.
Voltak azonban olyan keresetek – például személyállapoti perek, egyes nem vagyoni ügyek vagy egyes közigazgatási jellegű perek –, ahol a pertárgyérték természetszerűen nem volt meghatározható.
Ezekben az eljárásokban az Itv. külön, fix illetékalapot határozott meg, amely eltért a vagyoni perek 6%-os szabályától.
Ez a kétpilléres rendszer (általános: 6%, speciális: fix alap) hosszú időn át biztosította, hogy minden típusú perben meg lehessen állapítani az illetéket, akár volt számszerűsíthető érték, akár nem.
Mi változott 2025-ben? – A sávos illetékrendszer és a felső határ eltörlése
2025-ben évtizedes tételszámítási logika változott meg. A jogalkotó bevezette a sávos, kombinált illetékrendszert, amely a pertárgyértékhez igazodva emelkedik. Ez egyes perekben kedvezőbb, másokban pedig jelentősebb illetéket eredményez.
A legfontosabb változás: eltörölték az illeték felső határát.
Míg korábban az illeték maximuma 1,5 millió forint volt, a jelenlegi szabályozás szerint nagy értékű perekben az illeték korlátlanul emelkedhet, és akár több tízmillió forintot is elérhet. Ezért a pertárgyérték pontos meghatározása ma még nagyobb jelentőséggel bír.
Ami viszont nem változott:
bizonyos speciális, nem vagyoni jellegű perek esetében továbbra is fix illetékalap az irányadó,
egyes eljárásokban, például a felülvizsgálati kérelem esetén, az illeték mértéke változatlan maradt, így a Kúria előtti eljárás illetéke ma is a régi fix tételekre épül.
Vagyis: a reform alapvetően a vagyoni perek illetékének szerkezetét alakította át, a sajátos jellegű eljárások azonban továbbra is külön szabályozás alatt maradnak.
Lakástulajdonhoz kapcsolódó perek – kiemelt kedvezmény 2025-től
Az új illetékszabályok egyik legfontosabb – és a jogalkotói indokolásban is hangsúlyozott – eleme az, hogy a lakástulajdonhoz vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghoz kötődő perek kedvezőbb illetéket kapnak.
Ha a követelés legalább részben lakóingatlanhoz kapcsolódik, és a pertárgyérték 10 és 250 millió forint között van, akkor:
az általános – sávos – illeték 50%-át, de legalább 489 500 Ft-ot kell megfizetni .
Ez a szabály különösen akkor bír jelentőséggel, ha ingatlan-adásvétel, birtokvita, használati jog, megosztás vagy elszámolási igény miatt kerül sor perindításra.
Mivel a sávos illeték felső határát megszüntették, a lakással kapcsolatos ügyekben ez az 50%-os kedvezmény a gyakorlatban több millió forintos könnyítést is jelenthet a felperes számára.
Mérsékelt illeték: amikor kevesebbet fizethetsz
Nem minden perben kell a teljes illetéket megfizetni. A jogszabály több olyan helyzetet ismer, amikor – az ügy sajátosságaira vagy a fél körülményeire tekintettel – mérsékelt illeték, illetékfeljegyzési jog vagy akár személyes illetékmentesség alkalmazható. A következő felsorolás példálózó jellegű, de jól mutatja, milyen élethelyzetekben lehet számítani kedvezményre.
Mérsékelt illetéket eredményez, ha a pert előzetes bizonyítás előzte meg: ilyen esetben az eljárási illeték az egyébként fizetendő összeg 50%-ára csökken. Ez a szabály azok számára jelent érdemi könnyítést, akik a per megindítása előtt már tettek lépéseket bizonyítékaik rögzítése érdekében.
Közvetítői eljáráshoz kapcsolódó illetékcsökkentés külön figyelmet érdemel. Amennyiben a felek közvetítői eljárásban vesznek részt, és az ott létrejött megállapodást a bíróság jóváhagyja, az illetéket a közvetítő díjának összegével, de maximum 50 ezer forinttal csökkenteni kell. A csökkentés mértéke azonban nem lehet kevesebb a peres illeték ötven százalékánál; vagyis a mediáció valódi, számszerűsíthető pénzügyi előnyt is kínál a gyorsabb és konszenzusos rendezés mellett.
A fél jogosult lehet személyes illetékmentességre vagy illetékfeljegyzési jogra, ha a jövedelmi, szociális vagy egyéb személyes körülményei indokolttá teszik, hogy az illetéket ne kelljen azonnal, vagy egyáltalán ne kelljen megfizetnie. Ezekről szintén érdemes tájékozódni a perindítást megelőzően.
Ezek a kedvezmények fontosak lehetnek mindazok számára, akik számára a perindítás komoly anyagi megterhelést jelent. A mérsékelt illeték célja éppen az, hogy a jogérvényesítés ne váljon elérhetetlenné pusztán az eljárási költségek miatt.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy az illeték a perköltség része, tehát a pervesztes felet a bíróság ítéletében kötelezi arra, hogy a perindító fél által előlegezett illeték költségét a részére térítse meg.
A peres eljárás illetékéről itt tájékozódhatsz.
Egyéb költségek
A jogi eljárások során nem ritka, hogy a felek szakértői véleményt kérnek egy-egy összetett vagy speciális tudást igénylő kérdés eldöntéséhez. Az ingatlannal kapcsolatos vitákban például ingatlanszakértőt, egészségügyi károk esetén orvosszakértőt, gépjárművek értékének vagy állapotának kérdésében pedig gépjármű (kár)szakértőt szoktak felkérni. Ezen vélemények nemcsak a bíróság döntése szempontjából lehetnek létfontosságúak, de költségüket tekintve is jelentősek.
Ha egy fél magánszakértőt kér fel, eleve ő fizeti a díjat. Azonban sikeres pereskedés esetén a magánszakértői díjat, mint perköltség részét, érvényesítheti a másik féllel szemben. Ugyanakkor, ha a bíróság rendel ki szakértőt, akkor először díjkalkulációt kér, és a megállapított összeg letétbe helyezését követően rendeli ki a szakértőt. Ebben az esetben a bizonyításra köteles fél köteles az előlegzett összeget letétbe helyezni.
Sikeres pereskedés esetén a bíróság ítéletében marasztalhatja a pervesztes felet a szakértői díj megtérítésére. Így a pernyertes fél a bírósági ítélet alapján annak megtérítését igényelheti a másik féltől.
A szakértői vélemény döntő szerepet játszhat egy per kimenetelében. Ennek fényében a perindítás előtt már érdemes, sőt, szükséges is tájékozódni annak szükségességéről és költségeiről, hogy a felek felkészülten állhassanak az eljárás elé.
Igazságügyi szakértőt itt kereshetsz.
A bizonyítás terhe perindításkor: miért kulcsfontosságú?
A perindítás egy komoly lépés, melynek során számos tényezőt kell mérlegelnünk. Az egyik legfontosabb szempont a bizonyítás terhe. Miért van ennek olyan meghatározó szerepe a bírósági eljárás során, és miért kell minden perindítást tervező félnek ezzel tisztában lennie?
Amikor valaki bármilyen jogcímen igényt támaszt a másik féllel szemben, gyakran neki, mint perindítónak kell bizonyítania a tényállításait. A bíróság a perfelvételi tárgyaláson dönt arról, hogy melyik félre milyen bizonyítási teher hárul. Más szóval, nem elegendő egyszerűen állítani valamit a bíróság előtt; azt megfelelő és meggyőző módon bizonyítani is tudni kell: az okirat, tanú, szakértő vagy egyéb bizonyítási eszköz által.
A felperes gyakran feledkezik meg arról, hogy az alperes is ügyvédi képviselettel rendelkezik, aki ellenkérelemmel lép fel. Az alperes vitathatja a felperes tényállításait, előterjesztheti saját bizonyítékait vagy bizonyítási indítványokat tehet a bíróság előtt. Ebben a komplex helyzetben a bíróság mindkét félre róhat bizonyítási terhet, de végül a bizonyítás sikeressége az egész eljárás valódi lényege.
Ezen információk fényében látható, hogy a bizonyítás és annak terhe nem csupán jogi kifejezések. A koncepciók és pertaktikák gyakran a per kimenetelét is meghatározhatják. Ezért minden perindítás előtt alapvető fontosságú, hogy gondosan mérlegeljük bizonyítékainkat és a bíróság előtt tett tényállításainkat.